Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-304

132 304. szám. megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények tör­lesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társa­sági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat ós az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakitandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, ehhez képest az alakitandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsá­tandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez fel térj esztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek ós szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Ay alapszabályokba mindenesetre fölveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított enge­délytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeik­nek beváltását vagy e ezímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igé­nyelhetnek. A társaság ' székhelye Budapest, s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartalma a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutenge­délyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút ós annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszon­élvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban ingyen ós tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének ós üzletének átruházása, valamint a pálya és tar­tozékainak íüggö kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) ós c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekin­tetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjót, a föld- ós műmunkálatokat, a al- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel,

Next

/
Thumbnails
Contents