Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-303

108 303. szám. mint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, a midőn a pálya tengelyére merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztők — és pedig kőből, téglából vagy portlandczement betonból. — a pályaszinig számított legalább 060 m. magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgáló áteresztők — bezárólag 2*0 m. nyilasig — betoncső áteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghezképe.U — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el, Vasúti betoncső áteresztők felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számitva — kisebb nem lehet, mint 0-75 m. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőbftl, téglából vagy portlandczementbetonból, tartó szerkezetei pedig bezárólag 2*0 m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A vasúti műtárgyak egészen va betonból is készíthetők. A vasbetétes betonműtárgyak részleteire és méretezésére, valamint azok jótállási kötelezettségének mérvére vonatkozó feltételeket a kereskedelemügyi minister a részlettervek elbírálása kapcsán később fogja megállapítani. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, valamint a kőből készítendő falazatok különféle nemei az illető szabványokban vagy épitési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapitlatni. A szabványrajzok vagy épitési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások, megállóhelyek és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 30.666/1907. számú szabályrendeletében megállapított terhelés, illetve méretezési eljárás és igénybevételek alapul vételével számitandók és szerkesztendők. A 150 m.-nél nagyobb össznyilással biró vasszerkezeteknél a sinek között pallóburkolat helyett Ofner-féle reczés vaslemezburkolat alkalmazandó. Oly vonalrészeken, a meljeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandó elő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy ponlandczement-betouanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre,