Főrendiházi irományok, 1910. VII. kötet • 240-287. sz.
Irományszámok - 1910-285
422 285. szám. töröltessék, Cuvaj Ede kegyelmes kir. meghívólevelének kieszközlésére pedig a m. kir. belügyminister úr az elnökség útján felkéressék. A m. kir. belügyminister úr 1911. évi deczember hó 21-én j—fidíí. sz. a. kelt átirata kapcsán megküldötte ő cs. és apostoli kir. Felségének Wionben, 1911. évi április hó 27-én kelt legfelsőbb elhatározásának hiteles másolatát, melynek értelmében Ő cs. és apostoli kir. Felsége a legmagasabb személye körüli ministerium ideiglenes vezetésével megbízott m kir. ministerelnök előterjesztésére erdödi gróf Válffy Kde, Vöröskő örökös várurának és Pozsony vármegye örökös főispánjának, mint a gróf Pálffy család legidősebb fiutódának és a Pozsony vármegyébe kebelezett várkapitánysági seniorátus jelenlegi törvényes birtokosának a pozsonyi grófi és örökös fővárkapitányi czímet az azzal összekötött jogokkal legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Fennebb idézett számú átiratában a m. kir. belügyminister úr egyúttal azt is tudatja, hogy gr. Pálffy Ede magyar állampolgársága megédlapittatott, — továbbá, hogy értesülést szerzett a nevezettnek Ausztriában viselt közjogi állásainak, egyebek között osztrák törvényhozói minőségének megszűntére vonatkozólag is. A bizottság az említett belügyministeri átirattal közlött legfelsőbb elhatározást tudomásul veszi és annak hasonló módon leendő tudomásulvételét a nagyméltóságú főrendiháznak tiszteletteljesen azzal ajánlja, miszerint elhatározni méltóztassék, hogy gróf Pál ff' y Edének, mint pozsonyi grófnak kegyelmes királyi meghívólevele kieszközlésére á m. kir. belügyminister úr a főrendiház elnöksége útján fel kéressék. A m. kir. ministerelnök úr 1911. évi deczember hó 31-én ™ 9 t 71. sz. a. M. E. kelt átirata kapcsán megküldötte 0 cs. és apostoli kir. Felségének Wienben, 1911. évi deczember hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározásának hiteles másolatát, melynek értelmében 0 cs. és apostoli kir. Felsége a ministertanács előterjesztésére gróf 'ich ki Sándor földbirtokos, volt országgyűlési képviselőt az 1885. évi VII. t.-cz 5. §-a alapján a főrendiház tagjává élethossziglan legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az idézett számú ministerelnöki átirattal közlött legfelsőbb elhatározást a bizottság hódoló tisztelettel veszi tudomásul ós annak hasonló módon leendő tudomásulvételét a nagyméltóságú főrendiháznak azzal ajánlja, miszerint elhatározni méltóztassék, hogy a gr. Teleki Sándor részére szóló kegyelmes kir. meghívólevél kieszközlésére a m. kir. belügyminister úr a főrendiház elnöksége útján felkéressék. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister úr 1911. évi november hó 23-án, 137.643 sz. a. kelt átiratával értesítette a főrendiház elnökségét, hogy báró Bánffy Dezső elhalálozása folytán erdélyi ev. ref. egyházkerületi első fögondnok bíró Kemény Kálmán lett, ki hivatali esküjét 1896. évi július hó 6-án tette le és első főgondnoksága 1911. évi május hó 24-ével kezdődik. Miután a főrendiházi tagsági jog szempontjából számba vehető öl ev. ref. egyházkerületi fögondnok közül kettő országgyűlési képviselő, kettő pedig a főrendiháznak tagja, ekként az üresedésben lévő, harmadik főgondnoki főrendiházi tagságot illetőleg, a törvény értelmében ez idő szerint báró Kemény Kédmánon van a sor. Báió Kemény Kálmán azonban a magyar országgyűlés főrendiházának egyúttal életfogytiglan meg választott tagja is, ki mint ilyen, kegyelmes királyi meghívólevelet már kapott. Erre való figyelemmel az ev. református konvent elnöksége az irányban kérte a vallás- és közoktatásügyi minister úr intézkedését, hogy nevezett első fögondnok úrnak neve a főrendek jegyzékébe
