Főrendiházi irományok, 1910. VII. kötet • 240-287. sz.

Irományszámok - 1910-263

84 263. szám. ventionnel concernant ces dernières personnes seulement, pourvu, bien entendu, que les actes susmentionnés aient rapport à des biens situés ou à des affaires à traiter sur les territoires de la Partie contractante qui a nommé lesdits fonctionnaires. Les déclarations et les attestations contenues dans les actes ci-dessus mentionnés et qui auront été reconnus authentiques par lesdits fonctionnaires et revêtus de leur sceau officiel, auront en justice ou hors de justice, dans les territoires des Parties contractantes et autant que les lois de ces Parties le permettent, la même force et valeur que si ces actes avaient été passés par devant des employés publics de l'une ou de l'autre des Parties contractantes, pourvu que ces actes aient été rédigés dans les formes requises par les lois de la Partie contractante qui a nommé les fonctionnaires consulaires, et qu'ils aient ensuite été soumis à toutes les formalités régissant la matière dans le pays où l'acte doit recevoir son exécution. Il est bien entendu que ces actes seront soumis au timbre et à l'enregistrement dans le pays de leur exécution, conformément aux lois et coutumes de ce pays. Dans le cas où un doute s'élèverait sur l'authenticité ou l'expédition d'un acte public enregistré à la chancellerie d'une autorité consulaire, on ne pourra en refuser la confrontation avec l'original à l'intéressé qui en fera la demande et qui pourra assister à cette confrontation s'il le juge convenable. Les fonctionnaires consulaires pourront légaliser toute espèce de documents émanant des autorités ou fonctionnaires de leurs pays et en faire des traductions qui auront dans les territoires de la Partie contractante où ils exercent leurs fonctions, la même force et valeur que si elles avaient jogügyletet, amely csak ezeket az utóbbi személyeket érinti, foltéve^ov mészetesen, hogy a legutóbb említett okiratok annak a szerződő félnek területein fekvő javakra vagy ott elintézendő ügyekre vonatkoznak, amely fél az említett tisztviselőket kinevezte. A fentebb említett okiratokban foglalt nyilatkozatoknak és tanúsítványoknak, amelyeket az említett tisztviselők hiteleseknek nyilvánítottak és hivatali pecsétjükkel elláttak, a szerződő felek területein, amennyiben azt e felek törvényei megengedik, ugyanolyan jogerejük és joghatályuk van, mintha ezek az okiratok a szerződő felek egyikének vagy másikának valamely közhivatalnoka előtt jöttek volna létre, föltéve, hogy ezeket az okiratokat azon szerződő fél törvényeinek megfelelő alakban szerkesztették, amely a konzuli tisztviselőket kinevezte és föltéve, hogy azután mindazoknak az alakszerűségeknek alávetették, amelyek e részben abban az országban irányadók, ahol a jogügyletet végre fogják hajtani. Az emiitett okiratokat természetesen abban az országban, ahol a jogügyletet végre kell hajtani, ez ország törvényeinek ós szokásainak megfelelően bélyegzésnek és illetékkiszabási bemutatásnak is alá kell vetni. Ha valamely konzuli hatóság irodájában belajstromozott ily közokirat hitelességére vagy kiadmányára nézve kétség merülne fel, a közokirat összeegyeztetése az eredetivel meg nem tagadható az érdekelt személy kérelmére, aki, ha szükségesnek találja, ennél az összeegyeztetésnél jelen lehet. A konzuli tisztviselők országaik hatóságaitól vagy tisztviselőitől származó mindennemű okiratot hitelesíthetnek és ezekről fordításokat készíthetnek, amelyeknek azon szerződő fél területein, ahol tisztüket gyakorolják, ugyanolyan jogerejük és joghatályuk van, mintha ae ország hites