Főrendiházi irományok, 1910. VI. kötet • 207-239. sz.
Irományszámok - 1910-210
210. szám. 81 tessógeket megadja, az előző kormány az 1910. évi január hó 5 ón hozott ministertanácsi natározat alapján Pozsony város közönségének kérelmére akként intézkedett, hogy a város által kibocsátandó kötvények s azok szelvényei után járó adók s illetékek kivetése illetve kiszabása s beszedése a törvényhozás intézkedéséig függőben tartassék. A tárgyalások ilyen előrehaladott állapotában természetesen a jelenlegi kormány sem zárkózhatott el az elől, hogy az érdekelt három városnak minden lehető könnyebséget nyújtson kölcsönügyleteik végleges és sikeres lebonyolítására. Ennek folytán a ministertanács 1910. évi március hó 9-én hozott határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a Fiume város kölcsöne után járó adók és illetékek kivetését is felfüggeszthessem és hogy úgy Pozsony, mint Fiume kötvényei óvadékképessó nyilváníttassanak arra az esetre, ha e kötvények a budapesti tőzsdén jegyeztetni fognak. Zágráb városának ugyanezeket a könnyítéseket adta meg a kormány az 1910. évi augusztus hó 6-án hozott ministertanácsi határozat alapján. Természetes azonban, hogy e kötvények árvák és gondnokoltak pénzei elhelyezésére alkalmasaknak nem voltak nyilvánithatók, minthogy erre csak a törvényhozás illetékes. Tekintettel azonban arra, hogy nevezett városok kötvényeik részére a pupillaritás kedvezményét is kérelmezték, a kormány különös gondot forditott arra, hogy e kötvényeknek a pupilláris jelleg által feltétlenül megkivánt magasahb rendű bonitása is biztosíttassók. E czélból a részkötvónyek tényleges kibocsátásának engedélyezése előtt a kormány nemcsak a kölcsönökből végrehajtandó munkálatokat vette szigorú bírálat alá, hanem biztositókokat követelt egyfelől arra, hogy a hitelművelet sikeresen lesz keresztülvihető, másfelől arra is, hogy a kölcsönök annuitásának fedezete minden körülmények között biztosit va legyen és a kölcsön kezelésére vonatkozó szolgálat is akként rendeztessék be, hogy a kamatszelvények és visszafizetésre esedékes kötvények beváltása körül zavarok elő ne fordulhassanak. Ezeknek a biztosítékoknak megszerzése czéljából a kölcsönök kezelésének s ellenőrzésének módozatait a belügyministerrel s illetőleg Horvát-Sziavon és Dalmátországok bánjával egyetértőleg részletesen megállapítottam és a kötvénykibocsátás engedélyezésének feltételéül kikötöttem, hogy a kölcsön kezelésére vonatkozó szolgálat természetesen a kölcsönök fennállásának egész tartama alatt ugy a belügymini ster, illetve Zágrábra nézve Horvát-Szia voués Dalmátországok bánja, mint — a közhiteli érdekek szempontjából — a pénzügy minister beható ellenőrzése alatt is álljon. E módozatok megállapításának keretében gondoskodtunk arról, hogy az esedékes kötvények ós szelvények beváltásának zavartalan menete a lehetőségig már eleve minden eshetőségre biztosittassók. E végből a kötvények kibocsátásának engedélyezése előtt olyan kötelező kijelentés követeltetett a kibocsátó városoktól, hogy a fedezetben netalán mutatkozó átmeneti jellegű hiányok azonnali kiegyenlithetése czéljából a felveendő kölcsönökből a kölcsön 5°/o-ának megfelelő összeget külön biztosítéki alapként fognak kihasítani, a mely alapok a városok egyéb vagyonaitól elkülönítve magyar állampapírokba vagy az 1889. évi XXX. t.-cz. 11. §-a szerint pupilláris záloglevelekbe fektetendők ós a kölcsön egész tartama alatt csonkittatlanul fentartandók lesznek. Továbbá arra is köteleztettek a kibocsátó városok, hogy a mennyiben a külön biztosítékok igénybevétele válnék szükségessé, az ekként előállt hiány fedezéséről megfelelő módon haladéktalanul gondoskodjanak ugy, hogy a következő szelvény-és kötvónybeváltási határnap előtt a biztosíték ismét eredeti összegében álljon rendelkezésre. A kormány által való ellenőrzés Főrendi iromány. VT. 1910—1915. 11
