Főrendiházi irományok, 1910. VI. kötet • 207-239. sz.

Irományszámok - 1910-208

208. szám. 65 A kereskedelmi törvény 248. §-a azért nem alkalmazható az intézetre, mert ennek czélja szorosan véve nem felel meg a kereskedelmi törvény 223. §-ában megjelölt czéloknak. De fölösleges is a hatósági feloszlatás lehe­tőségét biztositanunk, mert a kormány befolyását és irányitását biztositó, fentebb részletezett határozatok módot nyújtanak rá, hogy az intézetnek ren­deltetésétől való elterelése megakadályoztassék. Megjegyzem, hogy a 3. §. 2. pontjának második bekezdését azért kellett a javaslatba felvennem, mert jóllehet a kereskedelmi törvény a szövetkezetek megalakulását nem köti ahhoz, hogy a szövetkezetnek legalább hét tagja legyen, a birói gyakorlat a kereskedelmi törvény 155. §-ának a részvény­társaságokra vonatkozó ezt a rendelkezését per analogiam kiterjesztette a szövetkezetekre is. A 3. §. 3. pontjában foglalt rendelkezések külön indokolást nem igé­nyelnek. A 3. §. 4. pontjába oly rendelkezést vettünk fel, a mely lehetővé teszi, hogy az alapítók az igazgatósági tagokat — t. i. azokat, kik nem a kor­mány által kirendelt tisztviselők — az első három évre, a mint ezt a keres­kedelmi törvény 183. §-a részvénytársaságok alapitóinak megengedi, kinevez­hessék, illetőleg később választásra kijelölhessék. Indokoltnak tartom ugyanis, hogy az alapitó közhasznú intézetek, a melyek vagyonuk jelentékeny részeit és kölcsöneiket bocsátják az alkotandó birtokpolitikai intézet rendelkezésére és a melyeknek működése nemcsak annálfogva, hogy a nyerészkedés kizárá­sával közérdekű czélokra irányul, hanem egyébként is rokon az új intézeté­vel, a bizalmukat biró szakférfiak közreműködését biztositsák az intézet veze­tésében úgy a saját érdekükben, mint az új intézetében is. Tekintettel arra, hogy egjTészről az igazgatóságba kirendelt állami tisztviselőknek az intézet vezetésében hivatalos ügykörükből kifolyólag kell részt venniök, másrészről az intézet részére, nemzeti érdekű czéljainál iugva, az arra termett szakférfiak közreműködése számottevő anyagi előnyök nyúj­tása nélkül is biztositható lesz, az igazgatóságba kirendelt tisztviselőknek az intézet által való díjazása kizáratott s az igazgatóság többi tagjai részére is csak az alapszabályokban mérsékelt összeggel megállapítandó jelenléti díjak élvezete tétetik lehetővé. Az intézet birtokpolitikai műveleteinél alkalmazandó kölcsön-rendszer mellett, a melyet az indokolás általános részében ismertettem, kívánatos, hogy az összetett kölcsönök közül a másodhelyi jelzálogkölcsön és főként a harmadik helyen bekebelezett hitelszövetkezeti kölcsön biztosítékai az eme kölcsönök alapján kibocsátandó kötvények bonitásának emelése czéljából meg erősíttessenek. E végből vettük fel a javaslat 3. §-ába az 5. alatti rendelkezést, a mely­nek folytán az alapitó intézetek által az új intézet czéljaira nyújtott második és harmadik helyi kölcsönöknél netalán — a hitelező intézetek mulasztása nélkül — beálló veszteségek az új intézet tartalékalapjából lesznek fedezhetők. Ezzel főképpen a jelzáloggal legkevósbbé fedezett szövet­kezeti kölcsönök alapján kibocsátandó kötvények magasabbrendű bonitása lesz elérhető, mert e kölcsönök többszörös biztositókkal fognak birni. Az adós személyi kötelezettségén és a harmadhelyi telekkönyvi bekebelezésen felül ugyanis a kölcsönt átengedményező hitelszövetkezet szavatossága, a kötvénykibocsátó központi intézet vagyona és törvényszerű külön biztosítéki alapja s ezeken felül még a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége tartalékalapja is felelni fognak ezekért a kölcsönökért. Az új intézet tartalék­Főrendi iromány. VT. 1910—1915. 9

Next

/
Thumbnails
Contents