Főrendiházi irományok, 1910. VI. kötet • 207-239. sz.
Irományszámok - 1910-208
208. szám. 63 A törvényjavaslat 3. §-a tartalmazza azokat a különleges intézkedéseket, a melyeket az tesz szükségessé, hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége czóljainál és a rendeltetésével kapcsolatos különböző szempontoknál fogva a kereskedelmi törvény által felállított szabályok keretében nem volt megalkotható. Nagyban s egészben alkalmazhatók ugyan az intézetre, annak különleges alkata mellett is, a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó határozatai, azonban — minthogy az intézet annak czéljánál és a tőketársulás sajátos alakjánál fogva éppen oly kevéssé tekinthető szövetkezetnek, mint részvénytársaságnak — csakis bizonyos kivételekkel és kiegészítésekkel, a melyek a 3. §. 1-8. pontjaiban soroltatnak fel. Első sorban arról kellett gondoskodnunk, hogy a kormány az intézet támogatása czéljából hozott állami áldozatok mikénti felhasználására kellő ellenőrzést és, úgy e részbon, mint a birtokpolitikai érdekű működés tekintetében, kellő irányító befolyást gyakorolhasson. Ezt a czélt a következő rendelkezések szolgálják: A 8. §. 1. pontjának rendelkezései szerint az alapszabályok, valamint azok módosításai csak a pénzügy- és földmívelósügyi ministerek jóváhagyásával léphetnek hatályba. E korlátozás czólja az, hogy az intézet működése eredeti rendeltetésétől, a melyre való tekintettel állami kezdeményezésre és jelentékeny állami támogatással alapittatik meg, el ne tereitessék. Az intézet irányának és szellemének megőrzése teszi kívánatossá azt is, ho gy a kormány, illetve a pónzügyminister befolyást gyakorolhasson az alapítványi üzletrészek átruházása útján az intézet kötelékébe kerülő új alapítók megválasztására (3 §.3. pont, negyedik bekezdés). A 3. §. 4. pontjának első, második ós ötödik bekezdései biztosítják, a kormány az intézet irányítására hathatós befolyást gyakorolhasson, hogy az igazgatóságba kirendelt szakközegei útján az intézet működésébe teljes betekintést nyerhessen és a birtokmozgalmakról eme szakközegeinek közvetlen tapasztalásai alapján állandó és beható tájékozást szerezhessen, továbbá, hogy az intézet valódi hivatásának meg nem felelő vagy az intézet anyagi érdekeit veszélyeztető, szintúgy az állami birtokpolitika szempontjából nem kívánatos ügyleteket szükség esetén megakadályozhassa. Az állami tisztviselők kirendelésének czólja teszi indokolttá azt a rendelkezést, hogy az igazgatóságba kirendelt tisztviselők a kereskedelmi törvény 183. §-ának ama határozata alól, a mely szerint az igazgatóság tagjait a közgyűlés bármikor elmozdithatja s a mely határozat hatályát a kereskedelmi törvény 241. §-a a szövetkezetekre is kiterjesztette, kivétessenek. A 3. §. 7. pontjában történik gondoskodás arról, hogy az intézet közgyűlési határozat folytán (1875 : XXXVII. t.-czikk 247. §. 2. pont) és azt az esetet kivéve, ha alapítványi tőkéjének fele elveszett, fel ne oszolhassák, a mig működésót a kormány az állami érdekek szempontjából kívánatosnak tartja Az intézet különleges rendeltetése és az alapításban résztvevő hitelintézeteknek rendeltetéséből folyó érdekek teszik szükségessé a javaslat 3. §-ának *- pontjában foglalt azokat a rendelkezéseket, a melyekkel a szövetkezetekre Y °natkozólag fennálló általános jogszabályok egynómelyikének hatálya alól az intézet kivétetik. így nem alkalmazhatók az intézetre a kereskedelmi törvény 14. és 223. g*ai, inert az intézet sem czéljánál fogva, sem a szövetkezeteknek a kereskedelmi törvényben foglalt meghatározása értelmében, sem a közfelfogás ' zerint nem tekinthető szövetkezetnek.
