Főrendiházi irományok, 1910. VI. kötet • 207-239. sz.
Irományszámok - 1910-208
56 208. szám. Jól tudja a kormány, hogy ennek a szervezetnek felállitásával még nem merülnek ki mindazok az intézkedések, a melyeket a birtokpolitika megkiván. Ez az intézet a birtokpolitikának csak egy eszköze lesz, habár meggyőződésünk szerint egyik igen fontos ós mindenesetre a legsürgősebb feladatok megoldására alkalmas eszköze, a melynek működése nyomán szerzendő értékes gyakorlati tapasztalatok biztos alapot fognak nyújtani a további teendők megitélésére. Az intézet czélja első sorban, hogy a földmivelésügyi minister irányítása alatt álló állami birtokpolitika érdekében és az állami czéloknak megfelelő tervek alapján hajtson végre ingatlanfeldarabolásokat, telepítéseket, tegye lehetővé ezeknek kapcsán középbirtokok keletkezését, közvetítse a nagyobb, valamint korlátolt forgalmú ingatlanokon a kisbérleti rendszer (bérlőszövetkezetek) meghonosítását ; továbbá hogy előmozdítsa a kivándorlottak tervszerű visszatelepítését és a mennyiben erre az előfeltételek meglesznek, járadékbirtokokat létesítsen, ha pedig sikerül a jelzálogkölcsönnyujtással kapcsolatos életbiztosítás nagy arányban való meghonosítására czélszerű pénzügyi megoldást találni, gondot fordítson ennek a rendkívüli jelentőségű intézménynek elterjesztésére. Feladata továbbá az intézetnek, hogy az 1908:XLIII. és 1907:XLVI. törvényczikkek rendelkezéseinek eredményessé tétele czéljából községek, közbirtokosságok, illetőleg törvényhatóságok részére közlegelők szerzésére és gazdasági munkásházak építésére, valamint az ingatlanfeldarabolásoknál és telepítéseknél házépítésekre és gazdasági felszerelés czéljaira olcsó kölcsönöket nyújtson, illetve szerezzen és egyáltalában erejéhez mérten hathatós eszköze legyen az állami birtokpolitikának rninden olyan műveletnél, a melyet az megkíván. Az említett egyes működési ágazatok fontosságának részletes méltánylását úgy hiszem bátran mellőzhetem, mert hiszen éppen azokat a nemzeti és közgazdasági érdekű feladatokat kívánja a kormány az alapítandó intézetre bizni, a melyek megoldásának égető sürgőssége már átment a köztudatba és nézetkülönbség nélkül hangoztatik régóta az összes szakkörök által. A felsoroltakon kívül természetesen módjában lesz az intézetnek működési körét alapszabályainak megfelelő módosításával más, az alapitásnál czélbavetteket kiegészítő irányokban is kiterjeszteni és kifejleszteni a szerint, a mint ez a gyakorlati élet tapasztalatai szerint az állami és nemzeti birtokpolitika szolgálatában szükségesnek és czólszerűnek fog mutatkozni. Az intézet szervezetének megalkotásánál mindenekfölött arra fordítottunk gondot, hogy maga ez a szervezet szorosan hozzá alkalmaztassék az intézet rendeltetésének és birtokpolitikai feladatainak sajátosságaihoz, de figyelemmel kellett lennünk arra is, hogy egyrészről az intézet működésének állandó irányítására az állam a szükséges befolyást gyakorolhassa és a kormány pénzügyi és földmivelésügyi szakközegei az intézet működésébe teljes betekintést nyerjenek, másrészről az alapításban résztvevő és az intézet műveleteivel kapcsolatos kölcsönöket nyújtó intézetek e kettős irányú közreműködésük által indokolt állandó befolyást gyakorolhassanak az intézet vezetésére. Ilyen szervezet a kereskedelmi társaságoknak a fennálló törvényes rendelkezések által megadott alakjaiban nem lett volna czélszerűen megalkott ható. Ez okból az intézet részére egy egészen különleges alakulatot kellett megalkotni a kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. t.-czikk) keretein részben túlmenőleg. A mi az intézet alaptőkéjét illeti, az alapítványok állandóbb jellegűek
