Főrendiházi irományok, 1910. VI. kötet • 207-239. sz.

Irományszámok - 1910-212

212. szám. 105 ződő államok mindegyikére nézve az egyezmény 5. czikkében foglalt rendelkezésekkel van biztosítva és e tekintetben csupán azt a meghatározást tartalmazza, mely szerint az egyezmény hatálya alá tartozó ipari vállalatok közé kell sorolni a bányákat és a kőbányákat, valamint az anyaggyártással és feldolgozással foglalkozó iparüzemeket, ellenben nem esik az egyezmény hatálya alá a földmívelés és a kereskedelem, melyek között egyfelől és másfelől az egyezmény hatálya alá tartozó ipari vállalatok között a közelebbi határvonalat a szerződő államok mindegyikének saját törvényhozása állapítja meg.A törvényjavaslat 1. §-a a törvény hatálya alá vonja mindazokat az üzemeket és vállalatokat, a melyek nyers anyagokat, fél- vagy egész gyártmányokat iparszerüleg előállitanak, átalakítanak vagy megmunkálnak. Az 1. §. a) pontjában foglalt meghatározás megfelel az egyezmény első czikkében foglalt annak a rendelkezésnek, mely szerint az egyezményben vállalt kötelezettség szempontjából az ipari vállalat alatt kell érteni az anyaggyártással és feldolgozással foglalkozó iparnemeket és e rendelkezésnek csupán szabatosabb kifejezése, mindenesetre azonban nem lépi tul az ipari vállalatok ipari törvényeinken alapuló fogalommeghatározásának körét. Az 1. §. b) pontja az egyezmény első czikkében foglalt rendelkezésnek megfelelőleg kiterjeszti a törvény hatályát a bányákra. Bár a bányák alatt érteni kell természetszerűleg a kőbányákat, sőt más pl. kavics-, homok- és agyagbányákat is. mégis miután a kőbányákat az egyezmény első csikké külön is megemlíti. Külön megemlíti ezeket saját felsorolásában a törvényjavaslat is. Külön említi fel a törvényjavaslat 1. §-a a sóműveket, valamint a bányatermékeket feldolgozó egyéb műveket és ezek közt különösen a kohókat is. Ez utóbbiak tartozékai a bányaüzemnek, s mint ilyenek a bányaüzemmel az ipartörvény szempontjából azonos elbírálás alá esnek, a mennyiben az 1884. évi XVII. törvényczikk 183. §-ának c) pontja, s az ennek alapján kifejlődött kormányhatósági rendeleten is alapuló végrehajtási gyakorlat mindezeket kiveszi az ipartörvény rendelkezéseinek hatálya alól. A bányákat ós az azokkal kapcsolatos melléküzemeket a törvény hatálya szempontjából az 1. £. a) pontjában foglalt meghatározás mellett nem is volna szükséges külön megemlíteni, miután ezek is olyan üzemek, a melyekre az utóbb emiitett meghatározás teljes mértékben ráillik. Miután azonban az egyezmény a bányákat külön megemliti, s miután másfelől a bányaüzemek és tartozókaik ki vannak véve az ipartörvény rendelkezéseinek hatálya alól, esetleges félreértések elkerülése czéljából czélszerű ezeket in égis külön is felemlíteni. Ez utóbbi okból sorolja fel a törvényjavaslat 1. §-ának c) pontja, az állami egyedárusággal kapcsolatos üzemeket és vállalatokat is, a melyek az 1884 : XVII. törvényczikk 183. §-ának d) pontja értelmében, a munkásvédő intézkedésektől eltekintve, szintén nem tartoznak az ipartörvény hatálya alá, úgyszintén az 1. §. d) pontja a vasúti ós hajózási vállalatok, valamint az állami posta-, táviró- és távbeszélőintézet által fentartott gyártási és javítóműhelyeket, mint a melyeket az 1884. évi XVII. törvényczikk 183. §-a a vasúti és hajózási, valamint a posta-, táviró- és távbeszélőforgalmi üzemmel való kapcsolatuk révén szintén kiveszi az ipartörvóny hatálya alól, a melyekre azonban az azokban folytatott anyaggyártási és feldolgozási művelet révén az egyezményben foglalt határozatok szintén kiterjednek. A törvényjavaslat 1. §-ának«)—d) pontjai, a fentebb előadottak szerint, a nők éjjel való foglalkoztatásának tilalmát nem érvényesitik az iparvállaFörendi iromány. VI. 1910—1915. 14