Főrendiházi irományok, 1910. IV. kötet • 99-154. sz.
Irományszámok - 1910-104
56 104. szám. kutatási engedély illetve bányatelekre szóló bányaadományozás alapján fogja végezhetni. » « * A másik czél, melyet a jelen törvénj T javaslat elérni akar, abban áll, hogy kifejezetten is a bányajog körébe vonja a gáznemű bitumeneket, vagyis az éghető földgázokat is és ezek feltárásának és hasznositásának jogát is az állam részére tartja fenn. Már évtizedek óta ismeretes, hogy a Magyar-Alföldön az artézi kutak fúrásánál a föld mélyében időnkint jelentékeny gázforrásokra bukkannak, melyekből kisebb-nagyobb mennyiségben állandóan ömlik a túlnyomó részében methánt (G Hé) tartalmazó éghető gáz.. E gáz a legtöbb helyen felhasználhatlanul megy veszendőbe, csak helyenként használják fel azt főként világitási és fűtési czólokra. [gy pl. a püspökladányi pályaudvar mellett 1887-ben elkészült artézi kútból felszálló s óránkint mintegy harmincz hektolitert kitevő gázt a pályaudvar és a felvételi épületek világitására használják fel ; a Neumann testvérek aradi gyártelepén létező artézi kutakból eredő gázt fűtésre, világítási a, főzésre használják, azonkivül a gáz állandóan összesen 49 eff. lóerejű motorokat hajt, s az összes gázmennyiség 125 lóerő állandó szolgáltatására elegendő. A mezőhegy esi artézi kutakból kijövő, óránként 15, illetve egy másik kútból 20—22 hektolitert kitevő gáz világitásra használtatik fel. Vagy pl. a Csanád-Apácza községben lemólyitett artézi kút állandó gázforrása mint fűtő és világitó anyag elegendő az ottani gőzmalom ellátására stb. Főleg tudatlanságból és konzervativizmusból eredő előitélet azonban az oka annak, hogy a Magyar-Alföldön a gázt is adó fúrások nagy része ma is felhasználás nélkül adja ingyen fűtő, világitó ós munkát adó termékét. De más helyeken is ráakadtak már nálunk a petróleumra vagy ásványszénre irányuló mélyfúrásoknál jelentősebb földgázforrásokra. így pl. Kőrösbányán kőszénkutatás czéljából lemélyitett fúrólyukak egyenként és 24 óránként közel 1.000 m í} földgázt adtak; a gázkiáramlás élesen sivitó hangja több száz méternyire elhallatszott. Az eddig szerzett tapasztalatokat azonban a gázbőség tekintetében messze túlszárnyalja a kálisókntatás czóljából az államkincstár által az erdélyrószi Mezőségen telepitett kissármási mélyfúrás által eszközölt óriási földgázföltárás, melyből állandóan 120—130 ezer lóerőnyi energiát képviselő roppant gáztömeg tör ki óriási nyomással a felszinre. Mindezek az észlelt tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy hazánk földje éghető gázak alakjában is kincseket érő energiaforrásokat rejteget mélyében. A földgázok hasznosítása különösen Észak-Amerikában ölt óriási arányokat. New-York gázmezőin már 1821-ben kezdték órtókesiteni a gázt s ezek a, gázmezők most, közel egy évszázados kihasználás után is még mindig 92 millió köbméter gázt adnak évenkint. A földgázképzödmények nagyobb arányú kihasználása azonban csak a 80-as években kezdődik s azóta folytonosan emelkedőben van. Különösen az utolsó évtizedben vett a földgáz kihasználása igen nagy lendületet. Oliphaut mérnöknek az 1905. évi liege-i petroleumkongresszuson előadott tanulmánya szerint az üzemben levő gázfurásoknak száma az EgyesültÁllamokban már 1905-ben 16.000-re volt becsülhető, ezek közül 1904-ben
