Főrendiházi irományok, 1910. IV. kötet • 99-154. sz.
Irományszámok - 1910-104
54 104. szám. világhatalommá fejlődött ószakamerikai petróleum-tröszt monarchiánkban is éles versenyre kelt úgy a bányákkal, mint a finomítókkal. A Standard Oil Cy. hatalmi terjeszkedése és korlátokat nem ismerő erőszakos magánmonopoliuma már a kontinens több államában, jelesül azokban az államokban, melyeket a petroleum-világpiacz helyzete leginkább érdekel, mint pl. Oroszországban, Németországban s legújabban Romániában, felszínre hozta s közérdekű követelményként állította homloktérbe a petróleumra vonatkozó állami monopólium, még pedig a petroleumpiacz teljes 111onopolizálásának eszméjét. Es sajátszerű, hogy pl. Németországban az állami petroleum monopol eszméje éppen Hamburgból, a szabad kereskedelem ösfészkéből indult ki és napról-napra mindinkább tért hódit. Ma már a petróleumra utalt minden érdekeltség egyértelműleg vallja, hogy a nyersolaj-finomítás és kereskedés egészséges alapokra való fektetése és ezen ipari és kereskedelmi ágazatnak a közjót szolgáló kifejlesztése (egyöntetű termelés, méltányos árszabás stb.) csak állami monopol létesítése mellett lehetséges, a miből még az az előny is hárul az illető országra, hogy az államháztartás is a fogyasztók megterhelése nélkül jelentékeny bevételi forrásra tesz szert benne. Magyarországon is tehát ugy az egész fogyasztó közönség, mint az érdekelt ipar csak örömmel üdvözölheti a petróleumra vonatkozólag jelen törvényjavaslattal kezdeményezett életbevágó közgazdasági akcziót. Egyelőre itt csak a remélhető hazai petroleumbányászat államosításaról van szó, megfontolás tárgyát képezi azonban, hogy nem kellene-e az egész petroleumpiaczot, a finomítást és kereskedést is, teljes petroleummonopol létesítésével az állam vezetésére és gondozására bízni. A kőolajra vonatkozó állami bányamonopolium megalkotását követelik továbbá — mint fentebb emiitóm — a földolaj előfordulásának, településének és bányászásának különszerű viszonyai. A földolaj tudvalevőleg különböző sűrűségű, a viznél könnyebb, folyékony anyag, mely a föld felszíne alatt kisebb-nagyobb mélységben a kőzetek repedéseit, üregeit megtöltve, vagy laza halmazállapotú homokos kőzetekben félsz ivottan fordul elő. A földolaj tehát a természetben nincs helyhez kötve, mint pl. a kőszén, hanem mint cseppfolyós anyag mindannyiszor kisebb-nagyobb területen mozgásba jön, valahányszor a fedőrétegek mély fúrás által megnyittatnak. Ilyenkor a földolaj a vele előforduló földgázok feszültsége folytán sokszor a megnyitó fúrólyukon ellenállhatatlan erővel kiszökken. E sajátos előfordulás következménye, hogy a föidolajtelepek kiaknázása sohasem eszközölhető oly tervszerűen, rendszeresen és a kiaknázható olajmennyiség előzetes megállapításának lehetőségével, mint pl. a szóntelepeké, melyek a települési viszonyoknak megfelelő méretű, előre ismert szénmennyiséget tartalmazó, kisebb részekre, bányamezőkre felosztva kerülnek egymás illán kiaknázás alá. Továbbfi miután a nyers olaj a föld alatt is folyékony állapotban van, természetes, hogy bányaipar szabadság mellett a különböző birtokosok tulajdonát képező szomszédos bányatelkekben folyó üzemek egymásnak olajgazdaságára és termelési hatályára befolyással lehetnek. S ily körülmények között könnyen érthető az az általában észlelhető törekvés, mely a feltárások siettel a szomszédos területek olaj anyagának elvonására irányul. Helyenkint rettenetes < TŐ megfeszítéssel folyik a versengés, hogy az illetők minél előbb t
