Főrendiházi irományok, 1910. IV. kötet • 99-154. sz.

Irományszámok - 1910-103

22 103. szám. a mely közhasznú iparágak nyers anyaga szintén a kálisóbányászat termé­keiből kerül ki. A káliumkromátot a krómfestékekhez, galván elemek töltéséhez és a ténykópezóshez használják. A ciankálium ipari fontosságát illetőleg elegendő itten az arany tartalmú szegény érezek hasznosításánál való alkalmazására (ciánlugzás) utalni. A káliumsilikátnak tőképpen tűzmentes volta adja a fontosságot. A klór­mész használata főként fertőtlenitési ezélokra, továbbá a klór, kloroform ós oxygén előállítására eléggé ismeretes, a timsó pedig tudvalevőleg a szövet­és a papírgyártásban fontos stb. A kálisóknak ily szóleskörű mezőgazdasági és ipari használhatósága mellett már első tekintetre természetesnek tűnhetik fel az a tapasztalás, hogy a kálisóbányászat ott, a hol az ásványok ezen értékes fajának előfordulása megállapítva lőn, rohamos fejlődésnek indult. Példa reá Németország kálisó bj'nivászata, mely 1861-ben 22.930 métermázsa 1870-ben 2,933.000 » 1880-ban . \ 7,030.000 » 1890-ben 12,794.000 » 1900-ban 30,370.000 » 1906-ban 51,294.000 » nyers sót adott, s melynek évi termelése napjainkban már megüti a 60 millió métermázsát kereken 100 millió márka nyers értékben. A kálisóbányák főtermékei, — Németországnak, mint a kontinensen káli­sóbányászattal úgyszólván csak egyes-egyedül foglalkozó országnak kálisó­bányászatát tartva szem előtt, — a következők: 1. Karnallit (K Cl + Mg CI2 + 6 H-a O) csipős ós kesernyés só, melynek ize a tenger vizére emlékeztet ; a chlorvegyületek összege benne 60°/o-ra rúg. 2. Kamit (K Cl + Mg S O4 + H2 O) sárgás, vagy vöröses szinű szilárd só, mely tulajdonképen a karnallit másodlagos képződménye s mint ilyen többnyíre a karnallit-telepeket tartja A chlorvegyületek összege benne 48°/o. 3. Szilvin (IC Cl) csipős izű fehéres só ; igen becses anyag, a mely azon­ban tisztán csak gyéren fordul elő. 4. Szilvinit nem egyéb mint a Szilvin és a kősó keveréke. B. Kizerit (Mg SO4 + H2 O) szürkés só, a mely vizes oldatából kristályo­sítva mint keserűsó válik ki; kősóval váltakozó padokban fordul elő. 6. Kemmysó nem más mint a kősó, a szilvin és az anhydrit keveréke. 7. Puli Imiit (2 Ca S O 4 + K2 S 04 + Mg S Oá+2 H2 O) vizben felolvad, de gipszet hagy hátra. 8. Boracit vagy Stassfurtït (2 Mgü Bs Ois + Mg CI2) fehér vagy sárgás, yizben oldhatlan só, mely itt-ott kisebb lencsékben terem. Végül mellőzve a jelentéktelenebbeket : 9. Kősó (Na Cl). Az Oczeánok vizében átlag 3 1 / 2°/o só van feloldva, még pedig Chlornatrium 2.700 °/o Chlorkalium 0.070 % Chlor magnesium 0.360% Hronimagnesiiiin 0.002 °/o Magnesiumsulfat 0.230 °/o Galium 0.14 0 °/o összesen . . . 3,502%.

Next

/
Thumbnails
Contents