Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.
Irományszámok - 1910-85
64 85. szám. A személyes megjelenés elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye, a bíróság azonban a körülmények figyelembevételével a személyes megjelenést újból elrendelheti. 228. §. A bíróság a tényállás felderítése céljából elrendelheti, hogy a fél leszármazási táblákat, terveket, vázlatokat ós más felvilágosító rajzokat terjeszszen elő. Hogy a biróság a tényállás felderítése végett mennyiben rendelheti el tanú kihallgatását, okirat felmutatását, szemle tartását és szakértők meghallgatását, e cím IX— XII. fejezetei határozzák meg. 229. §. Ha akár a tárgyalás folyamán, akár azon kivül oly személy hallgatandó meg, a ki magyarul nem tud, tolmácsot kell alkalmazni. A jegyzőkönyvbe nem magyar nyelven csak egyes kifejezéseket és csak akkor szabad felvenni, ha ezt a bíróság az ügyre nézve fontosnak ítéli; a nem magyar nyelven felvett kifejezés kapcsán ennek fordítása is jegyzőkönyvbe veendő. Ha az eljáró bírák a használt nyelvben jártasak ós a felek tolmács alkalmazását nem kivánják, tolmács alkalmazása nem szükséges. Tolmácsot kell alkalmazni akkor is, ha siket, néma vagy siketnéma személy hallgatandó meg, akivel más megbízható módon közlekedni nem lehet. 230. §. Tolmácsul a jegyzőkönyvvezető vagy a biróságnak az ügyben nem biráskodó tagja vagy más hivatalnoka is alkalmazható. Más tolmács, ha állandóan van alkalmazva, kinevezése után, különben pedig esetről-esetre megesketendő arra, hogy a vele közlötteket híven fogja tolmácsolni. Egyebekben a szakértőkre megállapított szabályok a tolmácsokra is alkalmazandók. 231. §. A bíróság a per bármely szakában megkisérelheti a jogvitának vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését. E célból a feleket közös kórelmükre kiküldött vagy megkeresett bíró elé utasíthatja. Az egyezséget vitás ténykörülményekre vonatkozó eskütől is függővé lehet tenni. (377. §.) A felek az ügy elintézését egyes vitás tény- vagy jogkérdés bírói eldöntésétől is függővé tehetik. Ily esetben a bíróság tevékenységét a vitás kérdések megítélésére szorítja, egyebekben pedig ítéletét a felek megállapodására köteles alapítani.
