Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.

Irományszámok - 1910-85

62 85. szám. 217. §. A járásbíróság által a 209—213. §-ok alapján gyakorolható jogok a kiküldött ós a megkeresett bírót is megilletik eljárásában. A 214—216. §-ok a kiküldött ós megkeresett bíró eljárásában is alkalmazandók. 218. §. Az ügyek kikiáltása a határnapon abban a sorrendben történik, amelyben az ügyek a tárgyalási naplóba vannak iktatva. A kikiáltás a kitűzött óra előtt meg nem történhetik. A tárgyalandó ügyeknek a napló sorrendjében egybeállított jegyzéke a bíróságnál kifüggesztendő. 219. §. A tárgyalás szóbeli. Szóbeli előadás helyett iratok tartalmára hivatkozni nem szabad. Iratok felolvasásának csak ott van helye, a hol e törvény rendeli vagy a hol szószerinti tartalmuk irányadó. 220. §. A tárgyalás kezdetén a felek kérelmeiket adják elő. 221. §. Tényállítások, az ellenfél tényállításaira való nyilatkozatok, a bizonyítékok megnevezése vagy felmutatása és a rájuk vonatkozó nyilatkozatok rendszerint bármikor megtehetők annak a tárgyalásnak a bezárásáig, amely a fenforgó kérdést elintéző határozatot megelőzi. A fél azonban, aki előterjesztéseivel, amelyeket a bíróság meggyőződése szerint korábban érvényesíthetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségben még akkor is elmarasztalandó, ha a perben nyertes. 222. §. A bíróság a félnek az előbbi §-ban említett oly utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyítókait, amelyek figyelembevétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, hivatalból is figyelmen kivül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatta. Aki jobb tudomása ellenére az ügyre tartozó oly tényt állít, amely nyilvánvalólag valótlan, az ügyre tartozó tényt nyilvánvalólag alaptalanul tagad vagy nyilvánvalólag alaptalanul hivatkozik valamely bizonyítékra, azt a bíróság hatszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal bünteti. Ha a képviselő magát e részben a féltői nyert utasítással igazolni nem tudja, a birság visszkereseti jog nélkül a képviselőt terheli. 223. §. A fél az eljárás szabálytalansága, nevezetesen valamely perbeli cselekmény hibái ellen nem szólalhat fel, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha — bár a szabálytalanságot ismerte vagy ismernie kellett — az ügynek szóbeli tárgyalásába bocsátkozott vagy a tárgyalást folytatta anélkül, hogy a szabálytalanság ellen felszólalt volna.