Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.

Irományszámok - 1910-85

85. szám. 35 Ha az, aki mint meghatalmazott lép fel, mégha f almazását nem iga­zolja, a bíróság a hiány pótlására rövid határidőt tűz ki és e mellett a meg­hatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsáthatja, az ellenfél kívánságára pedig az eljárásban való részvételre bocsátani köteles. A bíróság a meghatalmazás nélkül fellépett személynek az eljárásban való részvételre bocsátását a költségek és károk iránt nyújtott biztosítóktól teheti függővé, melynek módját és mennyiségét a bíróság belátása szerint állapítja meg. ' A meghatalmazás igazolására kitűzött határidő lejárta, illetőleg az iga­zolás megtörténte vagy az eljárás jóváhagyása előtt vóghatározat nem hozható. Ha a kitűzött határidő alatt a hiányt nem pótolják, vagy az eljárást jóvá nem hagyják, a fél helyett eljárt személy cselekményei határtalanok ós ehhez képest a meghatalmazás nélkül indított kereset végzéssel hivatalból f vissza­utasítandó, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene a meg nem jelenés következményei alkalma­zandók és egyúttal mind a két esetben a fél helyett eljárt személy az ellen­iéinek okozott költségben elmarasztalandó. A fél a meghatalmazás hiányát nem érvényesítheti, ha a meghatalmazást csak szóval adta is vagy az eljárást akár kifejezetten, akár hallgatólag jóvá­hagyta. 111. §• A bíróság azokat a feleket ós meghatalmazottakat, akiknek nincs ért­hető előadó képességük, a további előadástól eltilthatja, azokat a meghatal­mazottakat pedig, akik a 95. §. szerint a képviseletre jogosítva nincsenek, vagy akik zugirászat miatt jogerősen el voltak itólve, az előadástól eltil­tani köteles. Ha ennek következtében a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalást a fél költségére azzal a figyelmeztetéssel kell elhalasztani, hogy a bíróság a felet a tárgyalás ismételt meghiúsítása esetében meg nem jelenőnek fogja tekinteni. Az, aki a 95. §. 1—4. pontjai alapján mint meghatalmazott fellép, ha a meghatalmazásra jogosító viszony tekintetében valótlan tényt ad elő, kétszáz koronáig terjedhető pénzbirságban marasztalandó. A marasztaló hatá­rozat ellen egyfokú fel folyamodásnak van helye. Ügyvédekre ez a §. nem alkalmazható. A 97. §. első bekezdésében említett személyek e §. alkalmazásában ügyvédeknek nem tekintetnek. Ötödik fejezet. Szegénységi jog. 112. à. Szegénységi jogban rendszerint az a fél részesíthető, kinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám. A bíróság azonban az összes körülmények tekintetbe vételével szegény­S( %i jogban részesítheti azt a felet is, aki a perköltséget fedezni nem tudja 5«

Next

/
Thumbnails
Contents