Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.

Irományszámok - 1910-85

98 85. szám. könyvre nézve pedig a 309. §-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. A 312. §. 1., 2. és 4. pontjai esetében a fél megesketését is mellőzni kell; a 3. pont esetében a fél csak akkor eskethető meg, ha az ellenfél beleegyezik. Mellőzni kell a megesketést akkor is, ha a fél vallomása az esküvel való megerősítés esetében sem érdemelne hitelt vagy ha a bíróság a megesketést más okból fölöslegesnek ítéli. A felet megkeresés útján vagy kiküldött bíró által is ki lehet hallgatni, ha a félnek a perbíróság előtt megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik vagy a per tárgyával arányban nem álló költséget okozna. Ilyen esetben a vallomás beérkezése után a perbíróság dönti el, hogy a kihallgatott fél esküre bocsátandó-e. A perbíróság azonban a megbízásban a kiküldött vagy a megkeresett bírónak utasítást adhat a fél megesketésére nézve is, ha az ellenfél előreláthatólag nem lesz kihallgatandó. • A 290. és a 294. §. a fél eskü alatti kihallgatásának esetében is alkalmazandó. 376. §. A bíróság a 270. §. szerint ítéli meg a fél vallomásának bizonyító erejét, valamint annak a körülménynek a tényállítások valóságára vagy valótlanságára való befolyását, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelent vagy a vallomástételt egészben vagy részben, a vagy az eskü letételét megtagadta. A kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye ; a bíróság azonban a körülmények figyelembe vételével a kihallgatást újból elrendelheti. 377. §. A felek megállapodhatnak abban, hogy a döntő ténykörülmény valósága v^agy valótlansága valamelyik félnek vagy harmadik személynek erre a ténykörülményre leteendő esküjétől tétessék függővé. Az esküt a felek vagy akként szövegezhetik, hogy a ténykörülmény az esküvő közvetlen tudomása szerint való vagy nem való, vagy akként, hogy az esküvő lelkiismeretes vizsgálat és tudakozódás alapján arról győződött meg, hogy a ténykörülmény való vagy nem való, vagy végre akként, hogy az esküvő lelkiismeretes vizsgálat és tudakozódás alapján nem győződött meg arról, hogy a ténykörülmény való. A 312. §. 1. és 2. pontja esetében a fél vagy a harmadik személy esküre nem bocsátható. 378. g. A bíróság az előbbi §. esetében az eskü letételét a tárgyalás folyamán végzéssel rendeli el és az esküt, ha lehetséges, nyomban kiveszi vagy pedig az elrendelő végzésben az eskü letételére egyúttal határnapot tűz ki. E határnap elmulasztása miatt igazolásnak van helye. Az esküt fontos okból kiküldött vagy megkeresett bíró előtt is le lehet tenni. A bíróságnak, mielőtt a felet illetőleg a harmadik személyt az eskü letételére bocsátja, meggyőződést kell szereznie arról, hogy az esküminta értelmét tökéletesen felfogta. E végből a bíróság az eskü szavait olvassa fel előtte és a szükséghez képest magyarázza meg.