Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-67

67. szám. 73 A nyílt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában a helyi érdekű vasúton használandó járműveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomás és a h. é. vasutakra nézve érvényben levő szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók ós szerkesztendők, megj egyeztetvén mindazonáltal, hogy a hídszerkezetek számításánál alapul veendő keróknyomás legalább is 3.000 kilogramm legyen. Oly vonalrészeken, a melyeken első rendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, a pályatest ós vasúti műtárgyak is elsőrendű vasutaknak megfelelően állitandók elő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok, esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig — a netalán előforduló esetekben történendő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — fából vagy vasból lesznek előállitandók ; megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését ós szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve niás helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemóre vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű ós szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók ; 0*30 méternél nem nagyobb nyilassal bíró fedett útátereszek azonban — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — kellően indokolt esetekben — mint tölgy- vagy vörös fenyőfatömlők is engedélyeztetni fognak. Mogj egyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági és

# egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve, az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvónynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlözatokhoz és hidasokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, aiapczölöpökhöa és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz, csalás tölgy vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak ós átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más épitménj^ek és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hog}

T az alapnak Főrendi iromány. H. 1910—1015. It»