Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-67

70 67. szám. szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munka-' rajzok. Ugy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes helybenhagyás végett felterjeszteni és pedig az állomások, a magas építmények, az üzleteszközök és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasut­ígazgatóság útján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az említett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés illetve esés 10°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 80 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készí­tendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alap­jául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lejt viszony okra és mini­mális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb szám­ban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb említett eredeti tervekben előfor­dulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a kereskedelemügyi minister az engedélyesek előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által megokoltnak, s en­nek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 2 85 méter legyen! Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibőví­tésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 m magasságig iy 9 vagy li/ 4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 11/2 lábas lejtőkkel létesítendők. F ö A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, vala­mint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek meg­felelően álhtandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre moden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai meg­felelő íenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint mao-uk a töltések. * ö Mindennemű anyagtermelési ós lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akkópen válasz­tandók, illetve állapitandók meg és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésre

Next

/
Thumbnails
Contents