Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-83

83. szám. 491 bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállitó gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak- bekavi­csolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltó­kat keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csava­rokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a sineket, valamint esc Lieg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellék­vágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbizott szakközegek által gon­dosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületlenek­nek ós kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felópitményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló >W« fejezetében ós nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. szám 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai, a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentótben nem állanak, az itt szóbanforgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasútvonalon — beleértve a forgalmi telepen létesítendő vágányokat — összesen 1.180 folyóméter állomási mellékvágány létesitése követelhető, mely hosszba azonban a Tátrafüred állomáson át­helyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A közönséges talpfák tölgyfából avagy esetleg vörösfenyőfából, avagy bükkfából állíthatók elő. m . , A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. .. A talpfák hossz- ós keresztmetszeti meretei legalább a következők egy6 A folyóméterenként 20*0 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő keskeny nyomtávú felépítményben: hosszúság = 1*60 m., vastagság - 013 m., TISÓ szélesség = 0-18 m. és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfák­nál = 014 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0 13 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad haszm ^J é ifcmény tö bbi anyagát, szerkezetót és részleteit a kereskedelem­• , • minister az engedélyesek által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt pf/VtPvíesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák lk lmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. a A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics hasz-

Next

/
Thumbnails
Contents