Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-83

488 83. szám. tárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépitendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztök — és pedig kőből, téglából vagy porlandczement-betonból, a pályaszinig számított legalább 0-60 m. magas felültöltőssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgáló áteresztők — bezárólag 2*0 m. nyílásig betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti beton-csőáteresztők felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 0*8 m. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 20 m. nyílásig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból is készíthetők. A vasvázas betonból készítendő műtárgyak tervezésénél és méretezésénél alapul veendő részletes kikötéseket, valamint a műtárgyak jótállási határidejét a kereskedelemügyi magyar királyi minister az e nemű műtárgyak részletterveinek elbírálása alkalmával fogja megállapítani. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások, megállóhelyek és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti áteresztők ós hidak tartószerkezetei általában a vonalon járatandó legnehezebb járóművek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomása és az alkalmazandó járóművekhez képest megállapitantandó terhelési séma, valamint a helyi érdekű vasutakra nézve érvényben levő 30.66G/1907. szám alatt kiadott hidszabályrendeletben megadott igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Támasztó- és bélésfalak épitésóhez kő, tégla vagy portlandczement betonanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czólra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók ; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésé-