Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-80
80. szám. 421 szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen seniletleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépitményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §§-aiban foglalt megállapítások irányadók. Àz 1874. évi deczember 31-én 18 091. sz. a. kelt közm. és közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. óvf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az ópitendő helyi érdekű vasutvonalakon összesen 660 folyóméter uj mellékvágány, illetve összekötő vágány létesitése követelhető. A közönséges talpfák tölgyfából állitandók elő. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : a folyóméterenként 23*6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2*20 m., vastagság = 014 m., alsó szélesség — 020 m. és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0-16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 014 m. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál, kapubejáróknál, ut- és utczakeresztezóseknél a kereszttalpfarendszerű Vignole-sines felépitménynyel ellátandó vonalrészeken vezérsínek alkalmazandók. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics használandó s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt a kereszttalpfás Vignolerendszerű felépítménynél 025 m. vastagsággal és a sintalpak magasságában 2-8 méter szélességgel kell bírnia. A Phönix-rendszerű felépítmény ágyazásánál ellenben csak zúzott kavics használható, egyébként pedig az ágyazás módját és részleteit a kereskedelemügyi minister a felterjesztendő részlettervek alapján később fogja megállapítani. A pálya felépítményi rendszereinek megfelelően készítendő váltók és keresztezések ugy helyezendők el és általában véve oly szerkezetűek legyenek, hogy azok a közúti forgalmat ne gátolják, mi végből esetleg az utak, utczák vagy terek szine alá sülyesztett váltóállító készülékek lesznek alkalmazandók. A váltók és keresztezések kavics-beágyazása a sínek talpa alatt 0-30 m. legyen. Tartalékul köteles az engedélyes vágány-kilométerenként 40 (negyven) m 3 beágyazási toicsanyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén, alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani.