Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-78
78. szám. 867 és pedig az állomások, a magasépitmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 100 (tiz) °/°°-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 (háromszáz) méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok, kivéve a radosnai kőbányába vezető vontatóvágányt, a hol a legkisebb fólátmórő 200 (kettőszáz) méter lehet. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költsógelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépitmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4*0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek ós a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 m. magasságig l 1 /« vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l x /2 lábas lejtőkkel létesitendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők és készitendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltósfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készitendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelósi és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kimélésével, köz- ós magánérdekek kárositása nélkül és ugy létesitendők, hogy azok a közlekedésnek ós vizfolyásnak, valamint a pályatest és tartozókai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendószeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidóztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerósi helyek mindenütt ott, a hol az- lehetséges ós szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek es általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek.
