Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-78

78. szám. 363 nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módositások feltétlenül foganatositandók. . . Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, bogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasitott tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminő kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest vagy Nyitra s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényozikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számitandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozókai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába ós szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jó karban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2 §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10 8-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában ós az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvónyczikkek határoZa Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjót, a föld- és műmunkálatokat, a fel-ós alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal fel- ós lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási'

s érkezési helyeken levő őr- ós felvigyázóházakkal, távirda-, távbeszélő-és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerel vényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 28. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az 46 *