Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-77
324 77. szám. zetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is, foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya épitését engedélyes az engedélyokirat keltétől számitott l x /4 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépitése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881 : XLI. törvónyczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátitási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A m. kir. államvasutak Nemsó ós Hőlak—Trencsénteplicz állomásaihoz való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak, illetve a m. kir. államvasutak nemsó—hőlak—trencséntepliczi vonalszakaszának közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülön az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet ; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltóteleket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2,231.000 K azaz: Kettőmilliókettőszázharmincz-
