Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-74
74. szám. 247 Szálas vagy csemeteerdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátitandók és mint pályatnlajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és ugy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásitása, valamint cserje- és bokornyö vény éktől menten tartása örök időkre biztosittatik. Csuszamlás vagy más természetű deformátiók meggátlása és megszüntetése czéljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vizmentesitési és biztositási munkák alkalmazandók. Előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformátióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a telep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyébként pedig az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon ós terjedelemben hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterüleken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább O80 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg bel vízállás felett tartandó. Mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok ós körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest ós tartozékai — az épités közben vag3 r a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon ós terjedelemben — biztosi tandók. A hó- vagy futóhomokbefúvasnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken, a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védőintézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési tőkéből kihasított külön tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle ós a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek szine között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — áteresztőknél és kisebb hidaknál 0-5—1-0 méter nyílt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben vagy a műszaki felülvizsgálat, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztositási és védőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, a midőn a pályaténgelyre merőlegesen álló műtárgyak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik.
