Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-74
74. szám. 231 A helyi érdekű vasút épitési és üzletberendezési tényleges tőkéje 1,875.000 korona, vagyis pályakilomóterenként 98.684 korona. Az épitési és üzletberendezési tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 124.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 25.000 korona, s végül a szükséghez képest hóvédművek előállítására, vizbeszerzések költségeinek fedezése czéljaira külön tartalékalapként 15.000 korona volt forditandó. Az 1,875.000 koronányi tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35%-a, vagyis kereken 656.400 korona erejéig törzs-, 65°/o-a erejéig pedig 78°/o-os kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvények bocsáttattak ki. A 656.400 korona törzsrészvénytőke fedezetére a vonalmenti községek részéről és magánrészről összesen 350.000 korona hozzájárulás biztosíttatott. Az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba : a) Postaszállítási átalányképen a vasút fogalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdésétől számitott egymást követő 50 éven át fizetendő 5.000 koronányi évj áradok 100.000 korona tőkeértékben. b) A helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át fizetendő 9.370 korona óvjáradék 187.400 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ez utóbbi hozzájárulás esetleg egy összegben avagy megfelelő nagyobb részletekben is folyósítható legyen. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 54, illetve 10°/o át, vagyis együtt 15-4°/o-át teszik s igy azok az 1888. évi IV.' tör vény czikkben megszabott 10—10, vagyis összesen 20%-os maximumon alul maradnak. A fenti érdekeltségi ós állami hozzájárulások számításba vétele után a törzsrészvénytőkében még mindig mutatkozó 19.000 koronányi hiány fedezéséről gondoskodni engedélyes volt köteles. A helyi érdekű vasút üzletét a nyert bevételek feles osztása alapján álló szerződós mellett a m. kir. államvasutak kezelik. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben rendszerint kiköttetni szokott engedélyezési, épitési és üzletberendezósi feltételekkel. Az előadottak alapján kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy a vágsellye—negyedi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló ezen jelentésemet tudomásul venni ós azt hasonló czélból a Főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapest, 1910. évi június hó 29-ón. Hieronymi Károly s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister.
