Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-73
220 73. szám. megjegyeztetvén, bogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állitandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a tartószerkezetek számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy épitési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilásu áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemü és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók ; 0-30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörös feiryőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozókig, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hidfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhoz és alaprácsokhoz, faiés süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más épitmónyek és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen üllepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat ós építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatik. E tekintetben azonban határozottan. kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0*80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles ós a terep színvonalától mérve legalább O80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portland czement.