Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-70
?0. szám. 185 emiitett vonala fölött tervezett felüljáró a magyar királyi államvasutak zimonyi vonalának pályaszinben való keresztezését mellőzhetővé teszi és pedig oly módon, hogy a magyar királyi államvasutak e vonalrészén a pályaszhi a helyi érdekű vasút létesítésével kapcsolatban megfelelően lesülyesztendő lesz A helyi érdekű vasúton a legnagyobb emelkedés, illetve esés 20%o-ben a nyilt pályán levő kanyarulatok legkisebb sugara pedig 75 méterben állapíttatott meg. A vasútvonal mindazon vonalrészeken, a hol külön pályatesttel nem bir. az utak, utczák és terek színvonalába fektetendő s az ennek következtéber szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések) az illető utak. utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendő. Egyebekben a pálya' akként építendő ki és rendezendő be, hogy azon a vonatok óránként 50 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek, megjegyeztetvén, hogy a tényleges menetsebességek a helyi viszonyoknak megfelelően a mű tanrendőri bejárás alkalmával fognak részletesen megállapittatni, A felépítményhez aczélból gyártott és folyóméterenként legalább is 23'6 kilogramm sulylyal bíró sinek és függő sinkötós alkalmazása lett előírva A vágányok oly sűrűen rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.000 kgm. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vasútvonalon az alább nevezett kitérő, illetve állomás létesítendő : 1. Templomtéri forgalmi kitérő 150 m. hosszban 2. Csepel végállomás .... 250 m. » Az engedélyezett pálya áramszolgáltatásának ellátására a budapesti helyi érdekű vasutak villamos üzemre való átalakításával kapcsolatban az erzsébetfalva — dunaharasztii vonal mentén létesítendő, az uj vonalat is tápláló közös központi áramfejlesztő telep fog szolgálni. Az állami tulaj dont képező gubacsi zárógát és tápzsilipre a vasutüzleti használati jog az engedélyes társaságnak az engedély egész tartamára díjmentesen biztosíttatott, megjegyezvén, hogy az annak igénybevételére ós használatára vonatkozó egyéb részletes fellételeket a földmívelósügyi minister úrral egyetértőleg rendeletileg fogom megállapítani. A szóban forgó helyi érdekű vasútvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke az e részben tett számításokhoz képest eredetileg 3,475.000 koronában számíttatott. Ezt az összeget az engedélyes vasúttársaság egynemű részvényeknek 80°/o-os árfolyamon leendő kibocsátása utján kívánta beszerezni. A társaságnak ezt a kérelmét törvényhozási felhatalmazás hiányában hivatali elődöm nem teljesíthette ugyan, az akkori kormány hozzájárulásával azonban oly czélból, hogy a pónzbeszerzési, illetve a részvénykibocsátási árfolyamveszteség a vasútvonal tőkéjének keretében kompenzáltassók, a vasút építési és üzletberendezósi tényleges tőkéjót 4,112.000, azaz: Négymillióegyszáztizenkettőezer koronában, vagyis oly összegben állapította meg, mintha a 3,475.000 koronányi tényleges szükséglet 3ö°/o erejéig törzsrészvények, 65°/o erejéig pedig a szokásos 78°/o kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. Az ekként nyert 4,112.000 korona tőkeösszeg ellenében azután egynemű részvények teljes névértékben bocsáttatnak ki. A vonal engedélyezésére vonatkozó engedélyokirati függelékben azonban kimondatott, hogy az állam megváltási jogának gyakorlásánál, valamit az adó-
