Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-68
90 68. szám. a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő IIod osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm ós kilométerenként 080 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. Gyorsárúként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabárú-osztályban 1*80 fillér, a II. mérsékelt darabárú-osztályban 1*20 fillér és a terjedelmes árúk után 2-40 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi és épületfa, trágya, kőmész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként ós 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállitandó. Ugyanezen 100 kilogramm és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabványsúly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 8. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7°/o-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszbási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termeles érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát az engedélyes : 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek; 2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után, valamely közelebb fekvő állomásról szed ; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni. 14. §. Ez előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyes által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik
