Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-68
88 08. szám hoz való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az igarvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. A helyi érdekű vasút üzemének akadálytalan és czélszerü lebonyolításához, valamint egy folytonosságú biztos és gazdaságos fentartásához szükséges áram szolgáltatása iránt egyfelől az engedélyes, illetve jogutódja, másfelől a folytatólagos osztrák vonal engedélyese, illetve ennek jogutódja között a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartásával megkötendő szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezendi. 8. §• , Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,440.000 K., azaz egymilliónégyszáznegyvenezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 222.000 koronát tartozik forditani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 50.000 korona kihasitandó és készpénzben, mint tartalék külön kezelendő. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 22. §-a értelmében annak növelésére forditandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 9. §• Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat, stb.) sineket és egyéb az épitésnól és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és fölszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. t.-cz. 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól, vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni s e részben magát bármely ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az épitési vállalat által megjelölendő épit és vezető megerősitése, valamint az épitésnél alkalmazott többi személyzet qualifikációjának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn.