Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.
Irományszámok - 1910-4
18 4. szám. Előkészítendő lesz a nyugdíjügynek, első sorban az özvegyek és árvák ellátásának ujabb rendezése. A jegybank szabadalmának az év végén való lejárta folytán sürgős szükséget képez a bankügy rendezése, a melynek kapcsán kormányunknak gondja lesz arra, bogy a készfizetések kérdése is rendeztessék. Az érme- ós pénzrendszerre vonatkozó szerződés megszűnése folytán szükségessé válik ennek a kérdésnek szabályozása is. Gazdasági viszonyaink rendezése szükségessé teszi továbbá, hogy a Romániával megkötött kereskedelmi szerződés törvénybe iktattassék, és a mennyiben a Balkán félsziget egyéb államaival hasonló irányban folytatott tárgyalások kedvező eredményre vezetnek, ebhez a magyar országgyűlés szintén kellő időben hozzájárulását adja. Sürgősen gondoskodni kell még a konzuli biráskodás szabályozásáról szóló 1891. évi XXX. t.-czikk hatályának ujabb meghosszabbitásáról is. Horvát-Szlavonországokat illetően kormányunk íeladata lesz, hogy a magyar birodalom érdekeinek teljes megóvása mellett a függő kérdéseket fennálló törvényeink szemmeltartásával, az igazság ós méltányosság elvei szerint vigye megoldásra. Társadalmi viszonyaink gyökeres átalakulásánál fogva belügyi törvényhozásunk terén jelentékeny reformok megalkotására lesz szükség. A legfontosabb és el nem odázható feladat ezek közt a választójog kérdésének uj szabályozása. Kormányunk erre vonatkozólag az általános választójog alapján oly törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni, a mely a magyar állam egységes nemzeti jellegének teljes megóvása mellett a demokratikus fejlődés igényeinek meg fog felelni. Közigazgatási rendszerünknek az ország változott igényei szerint való átalakítása, továbbá a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése és a székesfővárosunkra vonatkozó törvény reformja lesznek még belügyi törvényalkotásunknak nevezetesebb pontjai. Az igazságügyi törvényhozás terén a szóbeliség és közvetlenség elveire alapított polgári perrendtartási javaslat és az ezzel összefüggő több javaslat letárgyalása lesz az első teendő. Ezt követi fennálló rendszeres igazságügyi törvényeinknek némely novellárisi módosítása és végül az egész magyar jogterületre kiterjedő polgári törvénykönyv megalkotása. Kormányunk feladata lesz a mezőgazdaság minden ágában a belterjesebb ós jövedelmezőbb gazdálkodás előmozdítása és ezzel népünk jólétének fokozása. E czélból a gazdasági ismeretek terjesztésétől kezdve egész a termények értékesítéséig törvényhozási, kormányzati és társadalmi utón minden előfeltétel biztosítandó arra nézve, hogy a termelés fokoztassék s ezáltal a gazdasági tevékenység minden részesének boldogulása egyaránt előmozdittassék. Ugyancsak gazdasági megerősödésünket és a szocziális viszonyok javítását czélozzuk a már megkezdett telepítési és parczellázási akcziónak helyes irányban A r aló folytatásával és az ide vonatkozó kérdéseknek törvényhozási utón való rendezésével. Kormányunknak feladata lesz továbbá a közlekedési eszközök összhangzatos fejlesztésére szükséges javaslatokat megtenni. E végből a létező vasutak teljesítőképességének fokozását, a vasúthálózat kibővítését, nemkülönben a közutak gyorsabb kiépítését és hajózócsatornák létesítését czélzó törvényjavaslatokat fog bemutatni.
