Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1910-19

19. szám. 133 Konfekczionált árúk. É v Bevitel Kivitel É v mennyiség métermázsákban érték leiben mennyiség métermázsákban érték leiben É v összesen Magyar­országból és Ausztriából összesen Magyar­országból és Ausztriából összesen Magyar­országba éa Ausztriába összesen Magyar­országba és Ausztriába 1902. 1903. 1904. 1905. 1906. 2.411 2.340 2.183 2.175 2.245 937 911 939 911 995 5,952.934 5,805.014 5,333.894 5,360.390 4,451.609 2,047.562 1,978.566 2,059.187 1,991.211 1,673.629 4 4 6 1 5 1 1 2 10.494 11.430 15.048 3.132 14.280 1.362 1.351 4.026 2.500 *) Mennyiség fél q-n alul. 384., 386., 394., M Konfekczioná árúk mindenfé szövetből. Mig a régi vámtarifa korszakában a szövetből való konfekczionált árúk általánosságban a szövetnek, a melyből készültek, három, illetve ötszörös vámját fizették, a jelenlegi vámtarifa mellett a leginkább terhelt szövet vámjának, a melyből a konfekczionált árú szinoldala készült, a háromszoro­sával vannak terhelve. Ezen elvámolási módozat lekötését Németország a maga részére csak gyapjúból való konfekczionált árúkra biztositván, pótszer­ződésünkben ezen lekötés egyéb szövetekből készült konfekczionált árúkra is kiterjesztetett (384. t. szám.). Ezenkivül az ingekre nézve eléretett az, hogy a vám nem a leginkább terhelt, hanem a színvonalon túlnyomó szövet után fog kiszabatni (1. jegyzet a 384. számhoz), a minek előnye különösen abban mutatkozik, hogy ilyen módon elkerültetett, hogy más textilanyagokból készült szövetekkel, külö­nösen lenszövetekkel kapcsolatos pamutszövetingek túlterhes elvámolás alá vonassanak. Egy másik jegyzetben (2. jegyzet a 384. t. számhoz) megállapittatott. hogy pamutból vagy vászonból való férfifehérnemű díszvarrásokkal, nem himezve, szalagokból, zsinórokból, sujfásokból való applikáczióval, még ha ezek szinesek is, ezen a réven nem esik a konfekczionált árúk vámjának további 39%-os vámpótléka alá. A szőrmével, tollal, csipkékkel vagy himzéssel díszitett konfekczionált árúk 30°/o-os vámpótléka lekötöttetett. (386. t. sz.) , A pamutszövetből való gallérok, kézelők, plasztronok kilogrammonkint 8 leit tevő vámja 6 leire mérsékeltetett (390 a. t. szám), ugyanezen vászonból, továbbá pamutból készült czikkek 12 leit tevő autonom tótele pedig leköttetett még az esetre is, ha a rojtokkal, zsinórokkal, fodrokkal, szalagokkal vagy más szines diszitésekkel vannak ellátva, a nélkül azonban, hogy himezve vag3 r csipke­diszszel felszerelve volnának. A művirágoknak 394. b. és c. t. szám alatt foglalt 4 ós 15 leit tevő tételei leköttettek. A 405. t. számhoz felvett jegyzet biztositókot képez az iránt, hogy hogy oly szövetek, melyek a fonalak végeiből előállitott és bojtokba csomó­zott roj tokkal vannak ellátva, ezen a czímen nem fognak konfekczionált árúknak tekintetni. Egyébként felemlitendő, hogy Magyarországnak a konfekczionált árúk között egyedül jutazsákokban van számottevő kivitele Rumániába, a mely kivitel értéke 1907-ben 457.000 koronát tett. A rumán statisztikai adatok a következők:

Next

/
Thumbnails
Contents