Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.
Irományszámok - 1910-19
19. szám. 109 kedelmi politikáján is és eredményezték az 1886. évi, utóbb pedig az 1891. évi autonom vámtarifák megalkotását, a melyek már erősen véd vámos jellegűek. A midőn tehát azt kellett látnunk, hogy mezőgazdasági téren részünkről adandó számottevő engedmények mellett, Rumania a Németországgal 1893-ban megkötött tarifaszerződésében foglalt vámmérsékléseket úgyszólván mint végső határát jelölte az ipari téren adható kedvezményeknek ós autonom tarifáját alig számba vehetően csak kisebb jelentőségű tételekben volt hajlandó mérsékelni, tarifaszerződés kötésének eredeti szándékáról lemondva, megelégedtünk azzal, hogy forgalmunk részére a többi állammal egyenlő elbánást biztosítsunk magunknak egy legnagyobb kedvezményes szerződés kötése által. Ezen legnagyobb kedvezményes szerződést 1893. évi deezember hó 21/9-én kötöttük meg, még pedig lejárati idő nélkül, ugy azonban, hogy hatálya előzetes 12 havi felmondással bármikor megszüntethető volt. Minthogy a felmondás jogával mindezideig egyik fél sem élt, a szerződés még jelenleg is érvényben van. A legnagyobb kedvezmény a szerződós megkötésének idejében az autonom tarifa alapján való elbánással szemben voltakép csak a Németországnak az 1892-ben kötött tarifaszerződósben adott engedmények részeseivó tett, miután Nagybritannia, Olaszország és Svájczczal Rumániának szintén csak legnagyobb kedvezményes szerződései voltak; Rumániának Törökországgal fennálló tarifaszerződése csak specziálisan török czikkekre nézve állapit ván meg mérsékléseket, a mi érdekeink szempontjából nem jött figyelembe. A német-rumán szerződós révén nevezetesen a kaucsuk- és guttapercha árúk, gyapjúszövetek, pamutból és gyapjúból való paszománt- és szalagárúk, öntöttvasárúk ós kovácsolt vas- ós aezólárúk szerződéses vámjainak élvezetébe léptünk. Rumania a legnagyobb kedvezményen felül a sertés- és juhbehozatalt biztositotta magának az állategészségügyi követelmények fenforgása esetén, továbbá állati termékeknek be és átvitelét bizonyos állategészségügyi korlátozások és feltételek mellett. Bár a szomszédos viszony és a régi szoros gazdasági kapcsolat kívánatosabbnak tüntette volna fel Rumániával való gazdasági viszonyunknak tarifaszerződés alapján való rendezését, mégis mindegyik fél részéről megelégedéssel üdvözölték a békés gazdasági viszonyoknak egy legnagyobb kedvezményes szerződós alapján való biztositását is. Ezen szerződés kedvező hatását Rumániával való kereskedelmi forgalmunkra világosan mutatják a szerződés megkötését követő évekről szóló magyar és rámán statisztikai adatok, melyek a függelékben foglaltatnak. A magyar adatok az 1891-től 1908-ig terjedő időszakra vonatkoznak. A főeredményeken kivül a forgalom a tarifaosztályok szerint van kimutatva és tarifaosztályokon belül a főbb kiviteli, illetve behozatali czikkekre nézve teljes kópét adja Rumániával való árúforgalmunknak. Az 1891. évtől 1908. évig terjedő időszakra egyöntetű ós a forgalomnak az egyes évek szerint való összehasonlítására alkalmas statisztikai anyagot összeállítani azért volt lehetetlen, mivel az 1906. évtől kezdve a változott vámtarifa folytán a statisztikai adatgyűjtés is más csoportositás szerint történik. A mint a statisztikai adatok mutatják, Rumániával való áruforgalmunk már 1891-től kezdve, a mely évben ezen országgal ismét békés gazdasági viszonyba léptünk, emelkedő irányzatot vett ós bár nem érte el az első szerződéses korszak (1876—1886. évek) forgalmát, azt mégis megközelítette. Az 1893. é kereskedel szerződés. (1 évi XLV
