Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-829

829. szám. 55 Szabályozva van az egyezményben a gyámság alá helyezett teljeskoru személyére és vagyonára vonatkozó ügyvitel, valamint a teljeskoru gyámságát elrendelő és megszüntető határozatoknak nemzetközi hatása is, akár a hazai, akár a helyi hatóságok hozták ezeket a határozatokat. Az egyezmény főbb vonásainak vázolása után áttérhetek az egyes czikkekre. Az 1. és a 2. czikk h ez. Az 1. czikk szerint a főszabály az, hogy a teljeskoru gyámságát a gyámság alá helyezendő személy hazai törvénye szabályozza. Ehhez fűzi a 2. czikk azt a további két szabályt, hogy a teljeskorut csak annak az államnak illetékes hatóságai helyezhetik gyámság alá, a melynek kötelékébe a gyámság alá helyezendő személy állampolgárságánál fogva tartozik és hogy a gyámságot ennek az államnak törvénye szerint kell szervezni. A most jelzett tételek a maguk tisztaságában csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha a teljeskoru gyámságának kérdését az ő hazai hatóságai intézik el. Más esetekben a külföldön tartózkodó teljeskorunak tartózkodóhelyén érvényben álló törvények, valamint az ott illetékes hatóságok és az ottani gyámsági szervezetek szintén szóba jöhetnek. Erre már az 1. és a 2. czikknek az állampolgárságot, mint főelvet szem előtt tartó szövegében is történik utalás. Az állampolgárság (és nem a lex domicilii vagy pedig a lex rei sitae), mint főelv alapján áll egyébiránt az 1877 : XX. t.-cz. 62. §-a is, midőn kimondja, hogy a magyar gyámhatóság állal magyar honosokra elrendelt gondnokság — a mennyiben ezt nemzetközi szerződések vagy egyéb okok nem akadályozzák — a gondnokoltaknak külföldön létező vagyonára is kiterjed. A 62. §. szabályának alkalmazását a jelen nemzetközi egyezmény nemcsak hogy nem akadályozza, hanem a 12. czikkben jelzett kivétel korlátai közt egyenesen elrendeli. Ami a külföldi teljeskorúaknak Magyarország területén gondozandó érdekeit illeti, e részben az 1877: XX. t.-cz. 63. §-a akképen rendelkezik ugyan, hogy azon külföldieknek Magyarországon létező ingó vagy ingatlan vagyonára, a kik külföldön állanak gondnokság alatt, az itteni gyámhatóság rendel külön gondnokot, de ez a szabály az idézett §. szerint csak annyiban áll, a mennyiben nemzetközi szerződések az ellenkezőt nem rendelik. A jelen egyezmény, beczikkelyezése esetében, reánk nézve oly nemzetközi szerződés lesz, a mely a szerződő államokkal szemben a magyar törvény által már előre látott irányban ellenkező rendelkezést tartalmaz, azaz a 12. czikkben jelzett kivétel korlátai közt a külföldi teljeskorú hazai törvényének alkalmazását, vagyis azt rendeli, hogy a ' külföldi hatóság által saját polgárára elrendelt gyámság Magyarországra is kiterjed és a külföldi teljeskorúnak hazai tőrvényei szerint vezetendő. A 3. czikkhez. A 3. czikk azokra az ideiglenes intézkedésekre vonat ozik, a melyeket a hatóságok a területükön tartózkodó külföldi érdekében tehetnek. Ilyen ideiglenes intézkedéseknek két korlátjuk van. Az egyik az, hogy csak akkor tehetők, ha a külföldi oly viszonyok közt van, a melyek az ő hazai törvénye szerint teljeskoru gyámságát vonják maguk után.- A másik korlátozás abban áll, hogy a helyi hatóságok ideiglenes intézkedései véget érnek, mihelyt hazai hatóságuk akár ideiglenesen, akár véglegesen rendelkezik.