Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-836
224 836. szám. A tárgyaláson az első tárgyalás szabályai szerint kell eljárni. Ha az elitélt meghalt, a tárgyalás nem tartandó meg ós a tanács a rendelkezésére álló bizonyitékok alapján érdemi határozatot hoz. A tanács az ujrafelvótel alapján hozott Ítéletet az érdekelt kívánságára, a hivatal lapjában közzétóteti. 154. §. Az újrafelvétel kérdésében határozó és az új tárgyaláson itélő fegyelmi tanács tagjai közül a nagyobb fegyelmi tanácsban legalább 2, a kisebb fegyelmi tanácsban legalább egy olyan legyen, ki az ügy előbbi elintézésénél az Ítélethozatalban nem vett részt. E végből az illető rendes tagok helyett a póttagok, ha pedig ezek vettek előbb részt, ugy a rendes tagok hivandók be. 155. §. Az elitélt Jávára elrendelt ujrafelvótel esetén reá az előbbi Ítéletben meghatározott büntetésnél súlyosabb nem szabható ki, ellenben az előbbinél enyhébb, sőt felmentésre szóló itólet is hozható. 156. §. Az újrafelvételi eljárás költségeire a 137. §. határozmányai irányadók. Ha az újrafelvételt a 149. §. a)—d) pontjaiban említett felek nyilván alaptalanul kérelmezték, ugy az eljárás költségeit mindenkor az újrafelvételt kérő fél tartozik megtéríteni. Fegyelmi eljárás a nyugalmazottak ellen. 157. §. A fegyelmi eljárásra és a fegyelmi büntetésekre vonatkozó rendelkezések a nyugalmazott tisztviselőkre is alkalmazandók. Oly esetekben, melyekben a szolgálatban levő tisztviselők ellen a büntetésből való áthelyezés kimondatott volna, a nyugalmazott tisztviselőnél pénzbüntetés alkalmazandó, mely azonban a nyugdíj évi összegének ya-át meg nem haladhatja. Fegyelmi eljárás díjnokok, hivatalszolgák és segédszolgák ellen. 158.'§. Ha a hivatalnál alkalmazott díjnok, hivatalszolga vagy segédszolga követi el a 87. §-ban körülirt fegyelmi vétségeket, ellene a fegyelmi eljárást az elnök indítja meg. Az eljárás abban áll, hogy az elnök a terheltet a sh. főigazgatónak és IVA erre kirendelt jegyzőnek jelenlétében kihallgatja, vallomását, az eljárás során tett intézkedéseket és hozott határozatokat jegyzőkönyvbe foglalja és az ügy érdemében általa hozott határozatot a terhelttel közli.