Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-836
836. szám. 219 A tárgyalás alkalmával fel nem merült bizonyítékok az Ítélethozatalnál figyelembe nem vehetők. A meghozott Ítélet rendelkező része azonnal Írásba foglalandó és azt az elnök azonnal kihirdeti, az indokolás lényegót pedig szóval szintén előadja. Fontos és bonyolultabb esetben a tanács az Ítélet hozatalát és kihirdetését legfeljebb 8 napra elhalaszthatja, — de az ítéletnek ebben az esetben a kihirdetéskor teljesen Írásba foglalva kell lennie. Az Ítélet a kihirdetés után azonnal jogerős. 137. §. Az itólet vagy felmentésre vagy vétkesre szól. Vétkesség esetén a tanács kiszabja a büntetést — és minden esetben megállapítja a fegyelmi eljárásnak költségeit, valamint azt is, hogy e költségeket ki, esetleg kik és mily arányban viselik A fegyelmi eljárás költségei alatt értendők a vádinditványtól kezdve az ítélet meghozataláig, illetőleg a büntetés végrehajtásának befej eztéig a hivatal által előlegezett, — továbbá a magánvádlónak kószkiadásban okozott szükséges költségek, valamint a magánvádló és a terhelt ügyvédi képviseletével láró díjak ós kószkiadások. A költségeket, — a magán vád képviseletével s a terhelt védelmével járó költségeket kivéve, — a hivatal előlegezi. Ha az ítélet vétkesre szólt, — a költségeket, illetve a magánvádló készkiadásait, valamint a magán vádló ós a terhelt ügyvédi képviseletével járó költségeket is, — a mennyiben az itólet hivatalvesztést mondott ki, egészen az elitélt köteles megtéríteni. Ha az ítélet egyéb fegyelmi büntetést szabott ki, ugy a tanács belátása szerint állapítja meg, vájjon a költségekkel az elitéltet terhelje-e és mily inertekben? A magánvádló ügyvédi képviseletével járó költségek azonban mindenkor az elitéltet terhelik. Ha az elitélt több fegyelmi vétség miatt volt fegyelmi eljárás alatt és a különválasztás lehetséges, csak ama cselekményre vonatkozó költségekkel terhelhető, a melyben vétkesnek mondták ki. Ha az elitólt az itólet jogerőre emelkedése előtt meghal, az előlegezett költségeket mindenesetre a hivatal viseli. Az elitélt halála előtt jogerőre emelkedett ítéletben az elitélt ellen megállapított költségek a hagyaték erejéig az örökösöktől hajthatók be. Ha többen Ítéltettek el ugyanazon vétség miatt, ugy a tanács belátása szerint állapítja meg, hogy a költségeket kik és milyen arányban viseljék. Ha atf itólet felmentésre szól, úgy a költségek, — ide nem értve a magánvád képviseletével ós a terhelt védelmével járó költségeket — rendszerint az államkincstárt terhelik. Ha azonban az eljárás egyedül a magán vád alapján folyt, vagy ha azt a magán vád elejtése miatt szüntették meg. úgy felmentés esetén az összes költségeket, tehát a terhelt ügyvédi képviseletével járó költségeket is a magán vádló köteles megtéríteni. Több magánvádló az okozott költségekért egyetemleges felelősséggel tartozik, de a tanács a körülményekhez képest megállapíthatja a felelősség arányát. A felmentett, illetőleg az, ki ellen a fegyelmi eljárást megszüntették, °sak a vétkes mulasztásával okozott költségekben marasztalható. Azokban a költségekben, melyek tudva hamis, vagy feltűnően gondatlan feljelentés alapján megindított eljárással merültek fel, a feljelentőt kell meghallgatása után elmarasztalni. 28*
