Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-833

833. szám. 163 értelmében területenkívüliséget élvező személyekkel szemben, valamint az ő lakásukon bárkivel szemben birói kézbesítéseket vagy egyéb birói cselekmé­nyeket a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró utján kell foganatosítani, föltéve, hogy ilyeneknek egyáltalában helyük van. Azt, vájjon van-e helye a területenkívüliséget élvezőkkel szemben vagy lakásukon vala­mely birói cselekménynek, a nemzetközi jog értelmében kell eldönteni. így például nem lehet foganatosítani oly végrehajtási cselekményeket, melyek a területenkívüliséget élvező követ személyének vagy lakásának mentességét érintenék. Tanukép sem lehet őket megidézni, hanem vallomásukat, ha arra valamely perben szükség van, diplomácziai úton kell beszerezni, vagy írás­beli nyilatkozat tételére kell őket felszólítani. Ha ilyen vagy más esetekben kétség támad, Magyarországon az igazságügyministerhez kell fordulni, kinek nyilatkozata a bíróságokra a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében kötelező. A területenkívüliséget élvező személyekre nézve a 12. §. első ós második bekezdésének rendelkezései oly perekből felmerült birói cselekmények foganatosítására is állanak, a mely perekre a területenkívüliség ki nem terjed. A 12. §. harmadik bekezdését az első bekezdéssel kell szembe állítani. Az első bekezdés ugyanis egyebek közt akkópen rendelkezik, hogy a 3. §. 1. ós 2. pontjában említett személyekkel szemben a birói cselekményeket a magyar főudvarnagyi biróság elnöke mint egyesbiró útján kell foganatosítani. E szabály alól kivételt állit fel a harmadik bekezdés, midőn megengedi, hogy tanukép a 3. §. 1. és 2. pontjában említett személyeket a rendes bíróságok a saját eljárási szabályaik szerint is kihallgathatják. Ha azonban a királyi ház tagját kell tanukép kihallgatni, ezt a kihallgatást a rendes bíróságok a magyar főudvarnagyi bírósági elnök, mint egyesbiró közvetítésének mellőzé­sével a saját eljárási szabályaik szerint csak abban az esetben eszközölhetik, ha az utóbb emiitett eljárási szabályok a királyi ház tagjainak kihallgatásáról külön rendelkezést foglalnak magukban. Ilyen rendelkezés van az új polgári perrendtartás javaslatának 290. §-ában, a bűnvádi perrendtartás (1896 : XXXIII. t.-cz ) 201. §-ában és az 1875. évi horvát-szlavonországi bűnvádi perrend­tartás 145. §-ában. Ezek a rendelkezések, melyek szerint a királyi ház tagjait tanukép lakásukon az illető bírósági elnökök hallgatják ki, jövőben is hatályban maradnak, tehát a rendes bíróságoknak szabadságukban áll majd a királyi ház tagjait tanukép akár az idézett §-ok szerint erre nézve . külön meghatározott módon kihallgatni, akár pedig kihallgatásuk végett a törvényjavaslat 12. §-ának első bekezdése értelmében a magyar főudvarnagyi biróság elnökéhez, mint egyesbiróhoz fordulni. A 12. §. utolsó bekezdése régi gyakorlatnak felel meg. Ha már Ő Fel­ségénél akkreditált követ sem tartozik a belföldi biróság előtt esküvel meg­erősített tanúvallomást tenni, hanem — a mint említve volt — tanúvallomás helyett írásbeli nyilatkozatot tehet, alig kifogásolható a 12. §. utolsó bekez­désében foglalt törvénykezési privilégium, a mely szerint a királyi ház tagjai, bármilyen minőségben hallgattatnak ki, esküt vallomásuk megerősítése végett nem tesznek, hanem írásban kijelentik, hogy vallomásukat esküvel megerő­sítettnek tekintik, a mely kijelentés az eskü tényleges letételét helyettesíti és annak következményeivel bir. 13. §. A 13. §. első bekezdése a magyar főudvarnagyi biróság elnökének, mint e gyes bírónak a 9. ós a 12. §-ban felsorolt ügyekre vonatkozó illetékességét u*

Next

/
Thumbnails
Contents