Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-833

833. szám. 163 értelmében területenkívüliséget élvező személyekkel szemben, valamint az ő lakásukon bárkivel szemben birói kézbesítéseket vagy egyéb birói cselekményeket a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró utján kell foganatosítani, föltéve, hogy ilyeneknek egyáltalában helyük van. Azt, vájjon van-e helye a területenkívüliséget élvezőkkel szemben vagy lakásukon valamely birói cselekménynek, a nemzetközi jog értelmében kell eldönteni. így például nem lehet foganatosítani oly végrehajtási cselekményeket, melyek a területenkívüliséget élvező követ személyének vagy lakásának mentességét érintenék. Tanukép sem lehet őket megidézni, hanem vallomásukat, ha arra valamely perben szükség van, diplomácziai úton kell beszerezni, vagy írásbeli nyilatkozat tételére kell őket felszólítani. Ha ilyen vagy más esetekben kétség támad, Magyarországon az igazságügyministerhez kell fordulni, kinek nyilatkozata a bíróságokra a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében kötelező. A területenkívüliséget élvező személyekre nézve a 12. §. első ós második bekezdésének rendelkezései oly perekből felmerült birói cselekmények foganatosítására is állanak, a mely perekre a területenkívüliség ki nem terjed. A 12. §. harmadik bekezdését az első bekezdéssel kell szembe állítani. Az első bekezdés ugyanis egyebek közt akkópen rendelkezik, hogy a 3. §. 1. ós 2. pontjában említett személyekkel szemben a birói cselekményeket a magyar főudvarnagyi biróság elnöke mint egyesbiró útján kell foganatosítani. E szabály alól kivételt állit fel a harmadik bekezdés, midőn megengedi, hogy tanukép a 3. §. 1. és 2. pontjában említett személyeket a rendes bíróságok a saját eljárási szabályaik szerint is kihallgathatják. Ha azonban a királyi ház tagját kell tanukép kihallgatni, ezt a kihallgatást a rendes bíróságok a magyar főudvarnagyi bírósági elnök, mint egyesbiró közvetítésének mellőzésével a saját eljárási szabályaik szerint csak abban az esetben eszközölhetik, ha az utóbb emiitett eljárási szabályok a királyi ház tagjainak kihallgatásáról külön rendelkezést foglalnak magukban. Ilyen rendelkezés van az új polgári perrendtartás javaslatának 290. §-ában, a bűnvádi perrendtartás (1896 : XXXIII. t.-cz ) 201. §-ában és az 1875. évi horvát-szlavonországi bűnvádi perrendtartás 145. §-ában. Ezek a rendelkezések, melyek szerint a királyi ház tagjait tanukép lakásukon az illető bírósági elnökök hallgatják ki, jövőben is hatályban maradnak, tehát a rendes bíróságoknak szabadságukban áll majd a királyi ház tagjait tanukép akár az idézett §-ok szerint erre nézve . külön meghatározott módon kihallgatni, akár pedig kihallgatásuk végett a törvényjavaslat 12. §-ának első bekezdése értelmében a magyar főudvarnagyi biróság elnökéhez, mint egyesbiróhoz fordulni. A 12. §. utolsó bekezdése régi gyakorlatnak felel meg. Ha már Ő Felségénél akkreditált követ sem tartozik a belföldi biróság előtt esküvel megerősített tanúvallomást tenni, hanem — a mint említve volt — tanúvallomás helyett írásbeli nyilatkozatot tehet, alig kifogásolható a 12. §. utolsó bekezdésében foglalt törvénykezési privilégium, a mely szerint a királyi ház tagjai, bármilyen minőségben hallgattatnak ki, esküt vallomásuk megerősítése végett nem tesznek, hanem írásban kijelentik, hogy vallomásukat esküvel megerősítettnek tekintik, a mely kijelentés az eskü tényleges letételét helyettesíti és annak következményeivel bir. 13. §. A 13. §. első bekezdése a magyar főudvarnagyi biróság elnökének, mint e

gyes bírónak a 9. ós a 12. §-ban felsorolt ügyekre vonatkozó illetékességét u*