Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-833
152 833. szám. mert a fő udvarnagyi bíráskodás az 1868 : XXX. t.-cz. 69. §-ánál fogva Magyarországnak Horvát-Szlavonországokkal közös ügye. Minthogy továbbá ezekre a közös ügyekre nézve az idézett törvényczikk 43. §-a értelmében a végrehajtó hatalmat Horvát-Szlavonországokban is a Budapesten székelő központi kormány gyakorolja, ennélfogva a magyar főudvarnagyi biróság birói állásainak betöltésére vonatkozó javaslatok megtételét az 1. §. a központi magyar kormányra ruházza, mint a mely központi kormány egészének kebelében a társországok érdekeit a horvát-szlavon-dalmát minister képviseli (1868: XXX. t.-cz. 44. §.). A magyar főudvarnagyi bíróságnál a jegyzői ós a kezelői munka ellátásáról Í3 kell gondoskodni. E kívánalomnak az 1. §. negyedik bekezdése azzal a rendelkezéssel vél legczélszerűbben megfelelni, hogy az emiitett munkát a főudvarnagyi hivatal személyzete végzi Budapesten. A törvényjavaslat a magj 7 ar főudvarnagyi bíróságnak magyar állami jellegét hangsúlyozza, midőn az 1. §. ötödik, hatodik és hetedik bekezdésében kimondja, hogy a magyar főudvarnagyi biróság hivatalos nyelve a magyar, hogy ez a biróság 0 Felsége a király nevében ítél és hogy pecsétje a magyar szent korona országainak egyesitett czímere ezzel a körirattal : »Magyar főudvarnagyi biróság Budapesten«. A magyar főudvarnagyi bíráskodásnak, mint magyar állami intézménynek szervezetét betetőzi az 1. §. utolsó bekezdése, mely szerint a magyar lő udvarnagyi biróság fellebbviteli bíróságai : a budapesti kir. ítélőtábla ós a kir. curia. Ezzel egyszersmind a törvényjavaslat a főudvarnagyi bíróságot az általános bírósági szervezetbe is beilleszti. 2. §• A 2. §; fölvételét különösen az teszi szükségessé, hogy a magyar főudvarnagyi bíróság elnöke a főudvarnagyi hivatal személyzetének létszámába fog tartozni, de egyszersmind biró is lesz és igy elkerülhetetlen, hogy birói állásából folyó szolgálati és egyéb viszonyai szabályozást nyerjenek. Rendezve vannak ezek a viszonyok a 2. §-ban az ülnökökre és helyetteseikre nézve is. 3. §• A 3. §. meghatározza azoknak a személyeknek a körét, a kikre a magyar főudvarnagyi biróság birói hatósága kiterjed. Ide tartoznak első sorban a királyi ház tagjai. Ők azok, a kiknek részére ez a kivételes biróság tulaj donképen rendelve van. A múlt században külön legfelsőbb intézkedések kiteijesztették a főudvarnagyi hivatal birói hatóságát a királyi házhoz nem tartozó egyes személyekre vagy családokra is. Ezek a személyek többnyire olyanok, kik a területenkívüliség jogához, a mennyiben a nemzetközi jog értelmében őket az amúgy is meg nem illeti, igen közel állottak, mert leginkább volt uralkodó-csal adok tagjai. Arról van itt szó, hogy ő Felsége által adományozott és jobbára hosszú idő óta élvezett privilégiumokat a magyar törvényhozás megerősítsen. Ezzel egyszersmind ki van mondva, hogy jövőben hasonló privilégiumok csak a törvényhozás közreműködésével lesznek adományozhatok.
