Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-832
832. szám. 133 32. §. A XIX-ik lap első rovatába iktatja a lelkész azon misék számát, melyek elvégzését más lelkésznek köteles átengedni, mert azokat maga elvegezni nem képes. A 2-ik rovatba jegyzi az átengedett misék után járó díjak összegét. Az elvégezhető misék számát minden egyházmegyében az egyházmegyei hatóság állapítja meg. Miután pedig a megállapított számot meghaladó miséket más áldozárnak tartozik a lelkész átengedni, azért az ezek után fizetett összeget kiadásképen irja be. Ha az átengedett misékért az alapitó levélben semmi határozott összeg sem állapíttatott meg, az egyházmegyében szokásos misedíjak számitandók. Az átengedett misék számát és azok után fizetett díjakat az esperes (föesperes) által kiállított bizonylattal kell igazolni. 33. §. A XX-ik lap első rovatában felsorolandók a nagyobb épületfentartási költségek, a melyek fennálló törvények és rendeletek értelmében a lelkészt terhelik, valamint azon rendkívüli költség, mely a vízszükséglet biztosítása végett felderülhet Ugyanazon rovat alatt iktatja be a lelkész a bérépületekre fordított vízvezetékig világítási és más, a lakhatóság feltételeit biztosító költségeket, megjegyeztetvén, hogy az ezen rendelet 16-ik §-a értelmében már levont épületfentartási költségek itt újból le nem vonhatók. A 2-ik rovat összegezi ezen költségeket. A nagyobb épületfentartási költségek közé fel nem vehetők a plébániai épületek jó karban tartásának költségei, a mennyiben e czímen az egyes tételek húsz forintot meg nem haladnak. A nagyobb épületfentartási költségeket az egyházmegyei hatóság igazolja annak kitételével, hogy az engedélyezett építkezési költség mennyi ideig fogja a lelkészi jövedelmet terhelni. Az egyházmegyei hatóság igazolja továbbá a vízszükséglet biztosítására engedélyezett költségek összegét. A bérépületekre fordított vízvezetéki, világítási stb. költségeket a községi (városi) elöljáróság igazolja, a mennyiben az igazolásul szolgáló nyugtatványokat hitelesiti. Ezen kiadások megállapításánál az 1891—1895-ig terjedő öt év átlaga S2 olgál irányadóul. 34. §. A XXI-ik lapon a jövedelmi és kiadási tételek az előző (I— XX.) összeirási lapok »Megállapított jövedelem« és »Megállapított kiadás« rovataiból jegyeztetnek he és egymással szembe állíttatván, a végösszegek összehasonlítása fogja a lelkész tiszta jövedelmét megállapítani. Ezen lapot nem a lelkész tölti ki, hanem a törvényhatósági felülvizsgáló hizottság, az előző bekezdésben leirt módon. A megállapított tiszta jövedelem számokkal és betűkkel irandó ki és hitelesítésül a törvényhatósági felülvizsgáló hizottság elnöke és jegyzője irja alá.
