Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-770
50 770. szám. főegyezmény 3. czikkében nem nyert elég szabatos meghatározást, a mennyiben annak alapján nem volt kizárva az, hogy az Unióhoz nem tartozó államok polgárai szinleges letelepedés által is igénybe vehessék az emiitett czikkben biztositott jogokat. A bruxellesi conferentián tehát e czikk megtelelő módositást nyert, a mennyiben az 1900. évi deczember 14-iki pótegyezmény 3. czikke már megkívánja, hogy az illető tényleges és valóságos ipari vagy kereskedelmi teleppel birjon. Hangsúlyozni kívánom e helyütt, hogy az ipari tulajdonjogaik oltalmára igényjogosultak körének ilyetén kiterjesztése, viszonosság lévén biztosítva e részben, iparunk és kereskedelmünk külföldön való térfoglalhatása szempontjából nagy jelentőséggel bir. A 12. czikk elrendeli, hogy az ipari tulajdonjogok védelmére és a bejelentések eszközlésére külön központi hivatal rendezendő be. E központi hivatal szerepét nálunk a m. kir. szabadalmi hivatal fogja betölteni, amint hogy a találmányi szabadalmak ügyeinek ellátása mellett ott vezettetnek a központi védjegy- és minta-lajstromok is. A szabadalmi hivatalok végzik e szolgálatot más államokban is. A zárjegyzőkönyv 5. pontja szerint megkivánt időszaki, hivatalos lap szerepét pedig a havonként kétszer megjelenő »Szabadalmi Közlön} 7 « és a ^Központi Védjegy-Értesítő« fogja betölteni. A 13. czikk a nemzetközi iroda szervezését és vezetését a svájczi kormányra ruházza. Ezt az irodát Bernben állitották fel ; működését 1885-ben kezdette meg a La Propriété Industrielle, Organe mensuel du Bureau International de l'Union pour la protection de la propriété industrielle • czímű folyóij at kiadásával. Ez az iroda össze van kapcsolva az irói és művészi tulajdonjog védelmére alakult nemzetközi irodával. Az egy-egy titkár közvetlen vezetése alatt, álló két iroda egy és ugyanazon igazgatónak van alárendelve. Az iroda az Unio-államok hozzájárulásaiból tartatik fenn. Eleinte az Unioállamok mindenike 2000 frankkal járult a költségekhez. Mivel azonban e 32.000 frankot kitevő összegből az Unio-iroda költségei fedezhetők nem voltak, utóbb a zárjegyzőkönyv 6. pontját az 1891. évi április 15-ón megállapított madridi jegyzőkönyvvel módosították és pedig oly képen, hogy az Unió költségeit az ahhoz tartozó államok továbbra is közösen viselik ugyan, de e költségek évenkint GO.000 franknyi összegen felül nem emelkedhetnek. A zárj< ^yzőkönyv 7. pontja értelmében 6 osztályba sorozott Unio-államok hozzájárulása az osztályok szerint különböző számegységek arányában történik. Miután Magvarország hatalmi állásunknál fogva ép úgy mint Ausztria a hivatalfentartó államok első osztályába fog belépni, a nemzetközi iroda költségeihez való hozzájárulásunk e kulcs szerint abban az esetben is, ha a bevételek által nem fedezett kiadások a 60.000 franknyi maximumot elérnék is, legfeljebb évi 4250 frankra rúghatna. Az egyezmény 14. czikke az Unió határozmányainak megfelelő továbbképzés*; érdekében megállapítja, hogy azok időnkónt revízió alá vétessenek és hogy e czólból időnkint nemzetközi értekezletek tartassanak. Ilykóp az unio-határozmány oknak a gyakorlati életben megnyilatkozó szükséggel lépést tartó összhangzatos fejlődése biztosítva van. A 15. czikk megengedi,hogy az Unió egyes államai egymás között külön is köthessenek egyezményeket, a melyek az Unió határozmányain túl terjedhetnek ugyan, de azokkal ellentétben nem állhatnak. Ilyenek a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozólag Madridban 1891-ben létesült szűkebbkörű nemzetközi megállapodás, valamint az ipari tulajdonjogok hatályosabb oltalma iránt két-két unio-állam között kötött egyezmények.
