Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-770
770. szám. 37 l'Administration du pays d'origine et au propiiétaire de la mai que. L'intéressé aura les mêmes moyens de recours que si la marque avait été par lui directement déposée dans le pays où la protection est refusée. V. Il est inséré dans VArrangement tin article 5 lis ainsi conçu: Art. 5 Us. Le Bureau in'crnational délivrera à toute personne qui en fera le demande, moyennant une taxe fixée par le Règlement, une copie des mentions inscrites dans le Regis f re relativement à une marque déterminée. VI. L'article 8 aura la teneur suivante: Art. 8. L'Administration du pays d'origine fixera à son gré, et percevra à son profit, une taxe qu'elle réclamera du propriétaire de la marque dont l'enregis'rement international est demandé. À cette taxe s'ajoutera un émolument international de 100 francs pour la première marque, et de 50 francs pour chacune des marques suivantes, déposées en même temps par le même propriétaire. Le produit annuel de cette taxe sera réparti par parts égales entre les États contractants par les soins du Bureau international, après déduction des frais communs nécessités par l'exécution de cet Arrangement. Vil. Il est inséré dans VArrangement un article 9 bis ainsi conçu : Art. 9 bis. Lorsqu'une marque inscrite dans le Registre international sera transmise à une personne établie dans un État contractant autre que le pays d'origine de la marque, la transmission sera notifiée au Bureau international par l'Administration de ce même pays d'origine. Le Bureau intetnational enregistrera la transmission et, après avoir reçu l'assentiment de l'Administration à laquelle ressorti le nouveau titulaire, il la notifiera aux autres Administrations et la publiera dans son journal. La présente disposition n'a point pour effet de modifier les législations des États contractants és a védjegy tulajdonosával haladéktalanul közli. Az érdekelt ugyanazon jogorvoslattal élhet, mintha a védjegyet közvetlenül abban az országban jelen tette volna be, a mely az oltalmat megtagadta. V. A megállapodásba egy 5. b) czikk iktattatik a következő szövegezéssel: 5. b) czikk. A nemzetközi iroda bárkinek, a ki azt kéri, a végrehajtási utasításban meghatározandó díj ellenében valamely meghatározó'.t védjegyre vonatkozólag a Lajstromban foglalt összes bejegyzésekről másolatot szolgáltat ki. VI. A 8. czikk a kővetkező szövegezést nyeri: 8. czikk. A származási ország hatósága belátása szerinti lajstromozási díjat állapit meg és azt a nemzetközi belajstromozás végett bejelentett védjegy tul jdonosától a maga számára beszedi. Éhhez a díjhoz 100 frank nemzetkö i illeték árul az első védjegy után és 50—50 frank az ugyanazon bejelentő által egyidejűleg letett minden egyes további védjegy után. Az ezen díjakból származó évi jövedelmet a jelen megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek levonása után a szerződő államok között a nemzetközi iroda egyenlő részekben fogja felosztani. VII. A megállapodásba egy 9 b) czikk iktattatik a következő szövegezéssel : 9. b) czikk. Ha valamely, a nemzetközi lajstromba bevezetett védjegy oly személyre ruhaztatik át, a kinek nem az illető védjegy származási országában, hanem egy másik szerződő államban van telepe, ez esetben az átruházásról a származási ország hatósága köteles a nemzetközi irodát értesíteni. A nemzetközi iroda ennek alapján az átruházást a lajstromba bevezeti és azt — mihelyt beérkezett azon államhatóságnak beleegyező nyilatkozata, a melynek szempontjából az új védjegytulajdonos honosnak tekintendő, — a többi államhatóságokkal közli és lapjában közhírré teszi. Jelen rendelkezés nem vonja maga után ama szerződő államok törvényhozási rendelkezéseinek
