Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-746

48 746. szám. 105. §. A fegyelmi vétség elévül és amiatt eljárás nem indítható, ha annak elkövetésétől két (2) év már eltelt. * Ha azonban a terhelt olyan fegyelmi vétséget követett el, mely egyúttal bűntett vagy vétség tényálladékát alkotja s mely mint ilyen még nem évült el, úgy a fenti szabály nem alkalmazható. Az elévülést félbeszakítja a büntetőbíróságnak vagy a fegyelmi tanácsnak a terhelt ellen irányuló határozata vagy intézkedése. Ennek napjától azonban az elévülés újból kezdődik. A fegyelmi eljárást elrendelő végzés a kereskedelemügyi ministerrel közlendő és a közvádlónak, valamint a terheltnek is kézbesitendő. 106. §. A fegyelmi eljárás megindítása, lefolytatása és az Ítélet hozatala soronkivül és lehető sürgősséggel teljesítendő. 107. §. A terhelt akár személyesen, akár ügyvéd vagy más megbízott (védő) útján védekezbetik. 108. §. Ha a fegyelmi tanács vizsgálatot lát szükségesnek, a hivatalnak egy tagját, ki a fegyelmi tanácsnak nem tagja, a vizsgálattal megbízza. Nem bizható meg a vizsgálattal az, ki valamely kizárási ok miatt a fegyelmi tanács tagja nem lehetne. 109. §. A vizsgálat czélja azoknak az adatoknak kiderítése és megállapítása, melyek alapján eldönthető, hogy van-e helye a tárgyalás elrendelésének, vagy hogy meg kell-e szüntetni a fegyelmi eljárást. A vizsgálat az e czélszabta határokon tul nem terjedhet. 110. §. Minden vizsgálati cselekményről foganatosításkor külön jegyzőkönyv veendő fel. A jegyzőkönyvet az elnök által erre kirendelt tisztviselő vezeti. A kihallgatásról szóló jegyzőkönyvbe a kérdések csak annyiban jegyzendők fel, a mennyiben ez a feleletek megértéséhez szükséges. A lényeges feleletek tartalma szószerint veendő fel. A jegyzőkönyv a kihallgatott ós a közreműködött egyének előtt fölolvasandó. Ennek megtörténtót és a helybenhagyást a jegyzőkönyvbe kell iktatni A jegyzőkönyvet, illetőleg annak minden ivót a kihallgatott és a közre-