Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-761
328 761. szám. A második czól, a főváros háztartásának rendezése, közvetve szintén országos ügy is, mert annak romlandó hitele, vagy egyes közjövedelmi forrásoknak az által leendő túlságos kihasználása az államhitelre és az államháztartásra is igen károsan hatnának vissza. A rendezetlen pénzügyek emellett a főváros haladását is megbénítanák. Ennek elkerülésére szolgáltatnak eszközöket a törvényjavaslatnak azon jól megokolt rendelkezései, melyek a székesfővárosi rendőrség költségeinek fedezéséhez való évi hozzájárulást, mely már milliókra rúgott, állandóan 800.000 koronában, vagyis azon összegben állapitja meg, melyet a főváros az állami rendőrség felállítása idején ilyen czélokra kiadott. Ehhez járul annak az 1,840.000 koronának elengedése, melylyel az e járulókok fizetésével hátralékban van. — Továbbá a fővárosi pénzügyek javitását czólozza az az évi 600.000 koronányi áldozat is, melyet az állam hozni fog, midőn a fővárosnak az 1907-dik évtől kezdve esedékessé vált italmérési illeték czímén annak területén évente tényleg beszedett összegeket átengedi. Ennél sokkal messzebb menő kivánságok támasztattak a főváros részéről az állammal szemben ; de a kormánynak igaza van, midőn azokat csak a tényleg elfogadható mértékben ajánlja teljesittetni. Annál inkább lehet az" állam e részben takarékos, mivel más irányban, nevezetesen a beruházások terén, a főváros érdekeit úgy is hathatósan mozditja elő. Ebbeli áldozatkészségéről újból tanúságot fog tenni az, ha a törvényhozás hozzájárul a kormány azon javaslatához, mely szerint a budapesti hévvizeknek czélszerű és sikeres kihasználása végett a Sárosfürdő egy millió koronát meghaladó vételára s annak kamatai visszaadassanak a fővárosnak. Az ehhez fűzött az a feltétel, hogy a székesfőváros ennek fejében a Sáros- és Rudasfürdőket 1912, illetve 1915 végéig korszerű s az egészségügyi és szépészeti követelményeket szem előtt tartó kiépitése iránt kötelezettséget vállaljon, miután egyedül a czél biztositására szolgál, annak az adománynak értékéből mit sem von le. Budapestnek elsőrangú európai, sőt világfürdőhelylyé lehet és kell válni ; erre természetes rendeltetése van. De ennek elérése minden hivatott tényező jelentősebb áldozatai nélkül, melyek azonban busásan fognak gyümölcsözni, merőben lehetetlen. Mindazonáltal az áldozatokat a Margitszigetnek javasolt megvásárlása lényegesen szaporitani nem fogja, mert az voltaképp telekcserével, az egyetemi füvészkert kérdése megoldásával és a sziget jöA^edelmei által fedezett hitelművelet útján haj tátik végre, és a czél, hogy az ne csak köz-, de jórészt népkert is legyen, mégis örök időkre biztosítottnak tekinthet»"). Ily körülmények közt a főváros ezen páratlan gyöngyének megszerzése a méltányos ellenérték szolgáltatása daczára nagy áldozatába szigorúan véve sem az államnak, sem a fővárosnak nem kerül, miért is annak alapgondolatát valóban szerencsésnek kell elismerni. A felhozottak szerint a beterjesztett tör vényj a vaslat minden része kellő* leg meg lévén okolva, a főrendiház egyesült pénzügyi, valamint közgazdasági ós közlekedésügyi bizottságai nevében annak elfogadását tisztelettel ajánljuk. Budapest, 1908. november hó 19-én. Város?/ Gryitla s. k., Dr. Gaul Jenő s. k., az egyesült bizottságok h. elnölce. az egyesült bizottságok h. jegyzője-
