Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-754

298 754. szám. A 9 §-hoz.. Természetes, hogy ezen törvény rendelkezéseinek ki kell terjedniök arra a mustra, borra, törkölyborra, gyümölcsborra, gyógyborra, pezsgőre és habzóborra, illetőleg ezek olyan hamisítványaira is, a melyek külföldről hozatnak be a magyar állam területére, mert az egyenlő elbánás elve nem engedi meg, hogy olyan italok, a melyeknek előállitása nálunk tiltva van, más államokból kerüljenek hozzánk forgalomba, illetőleg a külföldi származású italok a hazai termékeknél kedvezőbb elbánásban vagy enyhébb elbirálásban részesüljenek. Másrészt azonban indokolt, hogy olyan kiváló külföldi csemegeborok, a melyek egyes bortermő országoknak közismert jellegzetes különlegességét képezik s a világ borkereskedelmi piaczain. már régóta mint ilyenek szerepelnek (például a sherry, malaga, marsala, édes görög borok stb.), az illető országból hazánkba is behozhatok, illetőleg itt forgalomba hozhatók legyenek, még akkor is, ha előállitásuk az illető országban szokásos oly eljárás szerint történt, amely a törvényjavaslat szerint nálunk nincs megengedve Ezzel azonban csakis az illető bortermő országok kiváló borkülönlegességeinek kivánunk védelmet nyújtani, nem pedig azok más országokban előállított utánzatainak; mert valamint ilyen utánzatok, a törvényjavaslat szerint, a magyar állam területén nem lesznek előállithatók, úgy természetesen nem fogják élvezni ezt a védelmet az illető boroknak más országokban előállított utánzatai sem. A 10. ós 11. §-okhoz. A 10. és 11. §-oknak azon rendelkezései, melyek a borvidékeknek, illetőleg a bor termelési helyének, továbbá a bort adó szőlőfaj tálínak védelmére vonatkoznak, megfelelnek az eddigi 1893 : XXIII. t.-cz. 4-ik §-ában és az erre vonatkozó végrehajtási rendeletben foglalt rendelkezéseknek, azzal a kibővitessél, hogy a törvényjavaslat 10-jk §a nemcsak a bor termelési helyének, hanem magának a termelőnek is védelmet kivan nyújtani az által, hogy megtiltja, hogy a bor olyan termelő nevére vagy pinczéjére utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozassék forgalomba, a mely nem felel meg a bor tényleges származásának. Ez a tilalom épen annyira indokolt, mint a bor termelési helyének és a bort adó szőlőfajtának védelmére vonatkozólag eddig érvényben volt rendelkezések. A 11. §. második bekezdésében a tokaji borok házasitására vonatkozó rendelkezés indokolását lásd a 18. §-nál. A 12. §-hoz. E §. félreértés kikerülése végett világosan meghatározza, hogy mit kell érteni a törvényjavaslatban többször előforduló »forgalombahozatal« kifejezés alatt. Ez szükséges, mert az 1903 : XXIII. t.-cz. végrehajtása folyamán szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e tekintetben nemcsak a felek, hanem némely esetben maguk az eljáró hatóságok sem voltak tisztában. Némelyek ugyanis a mai törvény azon rendelkezését, mely a mesterséges borok forgalomba hozatalát kihágásnak minősiti, úgy értelmezték, hogy a kihágás elkövetése csak akkor válik befejezetté, ha a mesterséges bor eladatott és a vevő által át is vétetett, holott a forgalombahozatalhoz nem éppen szükséges sem az