Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-753

753. szám. 239 csege építésére és ezzel a kis vizszin duzzasztására szükség van Sziszeknél Petrinja tájáig, továbbá a popukskói és a sredicskói sziklás szakaszok alatt, a mely művek annyira emelnék a viz szinét, hogy a sziklák felett 2-0 méteres vízmélység bőven meglegyen. A hajózó csegéken kivül csak jelentéktelen kisebb munkákra van szükség. A munkák kivitelére szükséges költség 3,800.000 korona, a melyből úgy a hajózó csegék építése, mint az egyéb munkák fedezetüket találnák. VI. A Morva. A Morva folyó Rohatetz és Dévény közt Ausztria és Magyarország közt határt képezvén, annak közösen végrehajtandó szabályozása végett a tárgyalások az osztrák belügyministeriummal a múlt század kilenczvenes évei elején indultak meg. A két kormány által szervezett Morva-kirendeltségek a közösen végrehajlandó szabályozások és ezekkel kapcsolatos munkák tervét egyetértőleg kidolgozták ; e tervek ismételt bizottsági tárgyalásakon a magyar kir. földmívelésügyi és a cs. kir. belügyministerium jóváhagyásának fenttrtásával végleg megállapittattak. A megállapított terv szerint a Rohatetzt'íl a Dunába való betorkolásáig terjedő 1482 km. hosszú folyószakaszon a túlságos kanyarok kiküszöbölése czéljából 24 átvágás létesülne, a mi által a folyó hossza 1046 km.-re apadna. Az átvágások teljes mederszelvényben felülről lefelé 19—49 méterig változó fenékszélességgel való kiemelésre terveztettek. Az átvágások úgy vonaloztattak, hogy az elvágott területek kiegyenlítődjenek, azért, mert az eljárt bizottságok azt javasolták, hogy a közösen végrehajtandó szabályozással egyidőben Ausztria és Magyarország közt a határ is rendeztessék oly módon, hogy a Morva medernek középvonala képezze az átvágásokban is a két állam jövőbeni határát. A Morvával kapcsolatban felvétetett a tervbe a Magyarország és Ausztria, illetőleg Morvaország közt határt képező Moravka patak rendezése is egy átvágássorozattal, a melynek vonalozásánál ismét a két állam'erület közti kiegyenlítés v

étetett szemügyre. Az átvágásokon kivül felvétettek a közösen végrehajtandó mederrendezési tervbe az elvágott kanyarok elzárását czékó zárgátak, szükséges partvédő- és Párhuzam-müvek és azok összes költségei. A terv szorosan véve a jobb- és balparti ái területek ármentesitésével ugyan n

em foglalkozik, mégis az ármentesítés czéljaira építendő védőtöltések vonalozása v

égleges meg illapitá>t nyert, hogy a nagyvizi meder határa, annak szükséges szélessége a nagy viz lefolyási magasságának megfelelően biztosittassék és hogy a két állam területén végrehajtandó ármentesitéseknél a töltések mely vonalban v

aló elhelyezésének kérdése többé vita tárgyát már ne képezhesse. A jobb- és balparton létesítendő töltések egymástóli távola felülről lefelé 30(j—600 m.-ig változik; ideális vonalának megállapításánál irányelvül szolBált, hogy a két állam területéből elfoglalandó hullámtér területei lehetőleg szakaszról-szakaszra kiegyenlítsék egymást, vagyis ha valahol már meglévő töllé

S meghagyása, partmenti községek kímélése, vagy természetes magaslatok kikeni*ése miatt szükséges volt az egyik oldalon nagyobb hullámteret hagyni, mint j* másikon, akkor ez a területi veszteség vagy nyereség a legközelebbi vonalon kiegyenlítessék. A töltéseknek adandó magasság Rohatetztöl az uj Morva-meder vonalában $3-967 km.-ig (Magasfalu és Marchegg közt) a töltések közt lefolyó nagyvizre