Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-753

236 753. szám. borítva. A felsőbb szakaszon rőzsével és a hol a mederben elég durva kavics akad, kavics- és rőzseművekkel történnék a szabályozás. Megjegyzendő még, hogy a szabályozási művek vonalzásánál lehetőleg a jelen legi főmeder tartandó meg és átvágások mellőztettek. így a Barcs alatti szakaszon átvágás egy sem engedhető meg ; Barcs és Zákány közt csak a babócsai átvágás emelendő ki, melynek létesítését helyi bajok elháritása czéljából az érdekeltség is már régóta tervezi. Ezen általános elvek szem előtt tartásával összeállított tervek és költségvetések szerint, az összes még szükséges művek kiépitése és egyes meglévő müveknek kiegészítése kerülne : 1. a barcs—drávatoroki szakaszon 15,576.555 K-ba levonván ebből az 1905—1907. években még Dráva-munkákra fordított, illetve fordítható 1,500.000 K-t a jövőbeni szükséglet 14,076.555 K A szabályozás befejezésére ezen szakaszon szükséges összeg az államot terlulné, természetesen fentartva az eddig követett eljárást, hogy az érdekelt nagyobb uradalmak és községek a rőzseanyagnak természetben való szolgáltatásával járuljanak hozzá a munkálatokhoz. 2. A zákány—barcsi 64*5 km. hosszú szakasz rendezése 6,420.357 K, azaz km.-ként 99.540 K-ra van előirányozva. Az 1904. évi XIV. törvényczikk a Barcstól - Gyékényesig terjedő szakaszon a legsürgősebb és legszükségesebb munkáknak megindítására 1905—1908. évekre 1,000.000 K-t bocsátván rendelkezésre, a még szükséges összeg 5,420.357 K-ra apad le. A Dráva folyónak ezen része nem állván állami kezelés alatt, a szabályozás körül fölmerülő költség csak részben eshetik az áilamra, részben pedig a partbiztosítási munkálatok körül érdekelt parti birtokosokat kell, hogy terhelje. Az államra azonban a költségeknek nagyobb, az érdekeltekre pedig kisebb részének kell esnie, mert e szakasz szabályozásának czélja a parti birtokok megvédése mellett a hajózhatóság fokozása, illetőleg előmozditása lévén, az államnak közérdekből való érdekeltsége a parti birtokosokénál nagyobb. A fentebbiek szerint a Dráva folyó szabályozására 19,496.912 korona, illetve kereken 19,490.000 korona irányoztatik elő. IV. A Száva. A Szávára az 1895. évi XLVIH. és 1904. évi XIV. törvényczikkek egy-egy» isszesen tehát 2 millió koronát bocsátottak rendelkezésre, hogy addig is, mig az egész Szávaszabályozás terve elkészül és a közös érdekű munkák költségei mikénti viselésének kérdése a boszniai tartományi és a szerb királyi kormánynyal letárgyalva nem lesz, a legsürgősebben megszüntetendő hajózási akadályok eltávolíttassanak. A Száva folyó állami kezelés alatt álló 598 km. hosszú, caprag—zimonyi zakasza ugyanis Jaszenovácztól, azaz az Unna-torkulattól a Drina torkolatáig Boszniával, a Drina-torkolattól a Dunáig pedig a szerb királysággal szemben képez határt. Úgy a szerb, mint a boszniai városok élénk hajózási forgalmat tartanak fenn nemcsak a Dunán járó első es. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság hajójáratain, hanem belföldi szerb hajózási társulati hajókon is; a Száva hajózási akadályainak eltávolítása tehát a boszniai és a szerbiai érdekeket a mienkhez hasonlóan érinti; jogos lenne tehát, hogy a költségek egy részét viseljék. A Száván az állapot az utóbbi években rosszabbodó it. A hajózásnak kis viz-