Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-753
230 753. szám. gemenczi Dunaszakasz szabályozása folyamatban van, azonban e szakasz rendezésének kiegészítésére és az átvágás felső torkának biztositására a balparti folytatólagos párhuzamműnek mintegy 2.000 m. hosszban való kiépitése, a mely munka 225.540 K-val számitható, lesz szükséges. Szükség lesz továbbá a három bajai átvágás kanyarjainak 432.000 K-val előirányzott elzárására, mihelyt az átvágások fejlődése azt indokolttá teszi. Baja, illetőleg a Sugovicza kitorkolása alatt Szekcsőig terjedő folyórészen az 1S95. évi előterjesztésben tervbe vett munkálatok közül nem végeztetett semmi és miután a tervbe vett homorú partok megvédését czélzó munkákra, további elfajulásoknak elejét veendő, szükség van, azok költségét 1,862.116 K-val ismét fel kellett venni. A paks—baja—szekcsöi szakaszon tervezett munkák költsége tehát összesen 7,255.121 K 86 f-re rug. Miután azonban az utóbbi évek jégjárásai kimutatták, hogy a ráczalmás— bajai szakaszon ép ugy, mint a promontori Dunaágban történt, a párhuzammüveket legaláb 4-3*0 méter magasra kellene kiépiteni a végből, hogy a jéglevonulás viszonyai még inkább javittassanak, a ráczalmás—paks—baja—szekcsői szakaszon +2-0 méterre kiépített, illetőleg 4-2-0 m. magasra tervezett szabályozási műveknek 4- 3 méterre való kiépitésére és fokozatos felemelésére 3,129.852 K-t kellett előirányzatba felvenni. Fel kell említenem, hogy a Dunaradványtói—Bajáig terjedő szakaszon a szabályozási müvek épitése kőből van tervbe véve, mert a kő e szakaszon még aránylag jutányos áron szerezhető be. A paks—baja—szekcsői Dunaszakasz szabályozásával szorosan összefügg a tolnai Dunaág rendezése és a bajai téli kikötő létesítése. Az általános dunaszabályozási munkák a tolnai Dunaág felső torkának elzárását vonták maguk után. Ez által a 31*25 km. hosszú tolnai Dunaág felső része a Sió betorkolásáig megszűnt élőviz lenni, poshadt, mocsaras jelleget öltött. Az állapotot rosszabbította végül még az is, hogy a Sió durvább hordaléka a Sió torkolatánál a holt Dunában lerakódott s a viz időszakos felfrissülésének alulról is teljesen útját állta. Tolna városnak a helyzet gyökeres javítására irányuló ismételt kérelmére több terv készült e Dunaág élővizzel való ellátására és a poshadó víz szülte állapot elhárítására, a melyek közül azonban a rendezéssel járó nagyobb költség és tedezet hiánya miatt egyik sem lett foganatosítva; a város helyzete továbbra mai állapotában nem hagyható s ezért a Dunaszabályozással kapcsolatban a tolnai Dunaág végleges rendezése a végzendő munkálatok közé i F elveendő s költsége a tervek egyike szerint 1,850.000 K-val előirányzandó volt. Hasonló fontossággal bir Baja városára a bajai u. n. Sugovicza rendezése, a melyre, a téli kikötővé való kiképzéssel, hídépítéssel stb. 546.000 K lett előirányozva. A dunaszekcső—drávatoroki 88 km., illetőleg a zombori folyammérnöki hivatal kezelése alatt álló folyamszakasz végpontjáig terjedő 124 km. hosszú Dunaszakas^on eddig végrehajtott szabályozási munkák folytán a mederviszonyok annyiban javultak, hogy azon jelenleg hajózási akadály nincsen s a hajózás a kis vízállás mellett is általában fennakadás nélkül gyakorolható. A létesített négy átvágás, nevezetesen a sirinai, blazsoviczai, szigai és drávatoroki átvágás jó fejlődésben van és bennök már a hajózás is mi ndkét irányban akadálytalanul gyakorolható. E folyamszakaszon végrehajlott szabályozások nem képezik összefüggő lánczolatát a szabályozási müveknek, mint p. o. a promontori Dunaágban, hanem a folyamszakaszon
