Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-752
204 752. szám. ben nem teszi meg azt, a mit tényleg a fönnebbi szempontok mérlegelésével megtehet, a város kénytelen-kelletlen oly adóztatási intézkedésekhez fog nyúlni, a mely intézkedések az állami adóforrások lehető konzerválása szempontjából az államra nézve nem közömbösek. A kormány ezeken az elveken elindulva először is megállapitandónak vélte a tényleges szükségleteket, másodszor bírálata tárgyává teendőnek tartotta azt, melyek azok az ügycsoportok, a melyeknél a segélynyújtás indokoltnak mondható. A fő- és székváros költségvetése a tanács pénzügyi és gazdasági ügyosztályainak jelentése szerint 1907-re 2 millió koronát meghaladó hiánynyal zárul, a mi mellett egyes, a közel jövőben megoldandó feladatok megoldásából keletkező többkiadás még nem szerepel. Az egész hiánynak megszüntetésére és a még megoldandó feladatok czéljaira szolgáló szükséglet előteremtésére az állam nera lehet hivatva. Nemcsak a jövő szükséglet méreteire való tekintettel, nemcsak azért, mert a városi pénzügyi kezelés saját segédeszközökkel is rendelkezik, hanem főleg azért is, mert az állam a fő- és székváros fejlesztése érdekében nem egy intézkedést tervez és tényleg végre is hajt, a mely a fővárosi gazdasági viszonyok föllendülésére és ezzel a város bevételeinek természetes fejlődésére közvetve határozottan emelő hatással lesz. Mindezeknek az általános szempontoknak a mérlegelése alapján a kormány nem szoritkozhatott arra, hogy a főváros által elvállalt kötelezettségek leszállítása, vagy egyenes segély nyújtása ált»l segitsen a főváros háztartási viszonyain, hanem a főváros fejlesztése által kívánja azt a gazdasági alapot megteremteni, a mely a fokozottabb teherviselési képességet is magában rejti. Ezt az álláspontot kellett a kormánynak elfoglalni annyival inkább, mert a főváros fejlesztésével járó munkálatok az ipar nagyobb mérvű elfoglaltságát s széles társadalmi rétegek keresetképességét hiyatvák azonnal elősegíteni. A fejlesztés szépészeti és egészségügyi irányainak megóvása mellett a gazdasági irány volt a döntő ennek a javaslatnak előkészítésénél. Ez indított arra, hogy az ipari és kereskedelmi érdekek elősegítése végett a főváros legélénkebb ipari góczpontjait, a Váczi-út környékét és a óbudai részeket egy ujabb híddal javasoljuk összekötni s a jobboldalon az óbudai Pacsirtamezőutczáig, a baloldalon pedig a Váczi-útig terjedőleg egy hosszabb vonalon javasoljuk a szabályozást az avval járó csatornázással együtt végrehajtatni. Az új hid, mely a Margitsziget felső végét is érintené, nemcsak forgalmi igényeket fog kielégíteni, hanem lényegesen hozzá fog járulni a túlterhelt Margithíd forgalmi viszonyainak megkönnyítéséhez. Főelőnye azonban a szabályozással kapcsolatosan az leend, hogy a munkás- és a lakásviszonyok Jobbítása leend következése. A főváros fejlődésére önsúlyként nehezülő két bajnak minden lehető módon elejét kell vennünk. Az egyik az élelmiszerek mód nélküli magas ára, mely a fővárost és kormányt külön folytatott tárgyalások megindítására s a piaczi viszonyok rendezésének elökészitésére indította, a másik a lakbéreknek folytonos emelkedése. A főváros fejlődésének tanulságai azt igazolják, hogy a főváros külterjes fejlesztése csökkentőleg hatott a lakbérek emelkedésére. A nagy-körútnak, a Lipótkörúti s utóbb a Ferencz-körúti résznek kiépülése nemcsak mérséklő hálással volt a beljebb eső városrészekben mutatkozó lakásdrágulásra, hanem miu ,án az azokon épült új házak a modern igényeknek minden tekintetben megfeleltek, a beljebb eső részeken fekvő házak újjáépítésére vagy legalább modern átalakítására i s indító okul szolgáltak.
