Főrendiházi irományok, 1906. XVI. kötet • 686-721. sz.
Irományszámok - 1906-688
146 688. szám. ségi) és körorvostól mint hatósági közegtől feltétlenül meg kell követelni ; e mellett azonban meg kell kívánni tőle a működési körében túlnyomóan használt más nyelvnek értésót is, mert csak igy érintkezhetik a néppel, igy szerezheti meg ennek bizalmát, szóval csak igy szolgálhat]a, sikerrel hivatását. 8. § A körorvosi székhelyre vonatkozólag az 1876 : XIV. t.-cz. csupán annyiban intézkedett, a mennyiben az alispánra bizta annak megállapítását, hogy az orvos melyik községben lakjók. 'Jelenleg igen sok e téren a visszásság. Sok körorvos lakik körén kivül. Előfordul, hogy két, sőt három különböző körnek orvosa saját körén kivül lévő ugyanegy községben lakik. Ezen visszásságok megszüntetésére e §. szabatosan intézkedik a székhely kórdósében, elvül állitva fel azt, hogy a körorvosnak a kör székhelyén kell laknia. Azonban a különleges viszonyok olykor a kör lakosai érdekében is kivátossá tehetik azt, hogy a körorvos a körön kivül lakjék. Előfordulhat, különösen a közlekedési viszonyok következtében, hogy a körön kivül fekvő szókhelylyel az érintkezés a községek legtöbbjére nézve könnyebb és gyorsabb, mint a körben fekvő községek bármelyikével. Ily esetekre való tekintettel módot kell nyújtani arra, hogy a kör községei többségének kérésére a belügyminister kivételesen a körorvosnak a körön kivüli lakást is megengedhesse. 9. §. Ez a szakasz taxative részletesebben sorolja fel a r. t. városi és községi (kör-)orvos helyi, közegészsógi, orvosrendőri és orvostörvényszéki teendőit, a melyeket a jelenlegi törvény a 145. szakaszban foglalt össze és a melyeket az eddigi gyakorlat szerint az orvos tényleg végzett is. 10. §. Az 1876 : XIV. t.-cz. a községi és körorvosok fizetésének megállapítását a törvényhatóságokra bizta. Ennek — a mint ezt az indokolás általános részóbben bővebben kifejtettem — az lett az eredménye, hogy a szegényebb vidékeken a fizetések annyira alacsonyan szabattak meg, hogy az orvosi állásokra senki sem pályázottf E bajon csak ugy lehet segíteni, hogy az orvosi fizetések minimuma a törvényben állapittatik meg. Természetes, hogy ez a megállapitás csak a körorvosi és a 4. §. értelmében szükségesnek tartott községi orvosi állásokra vonatkozik. A belügyminister által szükségesnek nem tartott, számfeletti községi orvos javadalmazása a most alkalmazottaknál a régi marad, a jövőben alkalmazandóké pedig a község megállapításától függ. Az ilyen községi orvos évi rendes fizetésének s esetleges egyéb javadalmazásának kérdését a törvény semmi tekintetben sem szabályozza, de a községi orvosok számára megállapított rendelési, beteglátogatási ós műtéti díjak (22 ».), valamint fa var díjak (21. §.) ezeket az orvosokat is megilletik, úgyszintén a törvényjavaslat szerint járó szabadságidő is. (24. §.)