Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-666
60 666. szám. 5. §. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátitási jog az 1881. évi XLL törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátitási és kártalanitási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megtörténtét a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartozik. 6. §. A m. kir. államvasutak Nagykikinda, Perjámos, Zsombolya, Ujarad és Arad állomásaihoz, továbbá a temesvár— nagy szentmiklósi h. é. vasút Lovrin állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj épitkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak, végül a m. kir. államvasutak ujarad—aradi vonalszakaszának közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával, illetve ennek közbenjöttével a temesvár—nagyszentmiklósi h. é. vasút részvénytársasággal a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon, illetve az együttesen használt államvasuti vonalszakaszon szükségessé váló uj épitkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj épitési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülömben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertöl előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiralilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsi kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister íogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezöleg megállapítani. 7. §• Az engedélyezett vasút megépitéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 10,150.000 K, azaz tizmilliószázötvenezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 636.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 56.000 korona kihasítandó és készpénzben vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben, mint tartalék külön kezelendő.
